Lux Antal, Koroknai Zsolt, Szombathy Bálint

Interjú Lux Antal grafikus-, festő- és videóművésszel

  1935, Budapest, Soroksár
  www.antallux.de, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.tel.:49-30 36732575,D-10965, Berlin, Tivoliplatz ,3

  Legfontosabb díjai:
  Diplome D’Honneur, International Salon de Paris de Juvisy, Párizs (1964)
  Silver Award, The 20th Tokyo Video Festival (1998)
  Munkácsy Mihály-díj, Budapest (2015)

 (Portréfotó: Dobai Zsuzsanna)

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Linó, fametszet, litográfia, aquatinta, szerigráfia után, amikor az első komputer megjelent, experimentáltam a grafikával, nagyon régen volt!
 
Miért szereted ezt a műfajt?

Mert egyszerű, és minden grafikai elem rendelkezésre áll.

Kik hatnak a munkásságodra?

A 20-as évek dadaistái.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Rajz, repró, olaj, mindenféle grafikai eljárást felhasználva a technika adta kísérleti lehetőséggel önálló mű létrehozása.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

A különböző műfajok és dimenziók (tér, idő, mozgás) - olajfestészet, hagyományos grafika, komputergrafika, vas - és kőobjektek, üveg- és faobjektek, valamint művészvideóim – egymástól profitálva határozzák meg mai napig alkotótevékenységemet.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja?

2001-ben. Az alapítótagok egyike vagyok.

Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

A művészetem reprezentációját sok-sok kiállítás és katalógus keretében.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Készülök az októberi kiállításomra a MET Galériában. Művészvideóimat áprilisban Máltán a VAC - VIVA fesztiválon mutatom be. Grafikáimmal a Paranorm Galériában Bonnban és a MET-Galériában Budapesten lehet rövidesen találkozni.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Azért mert a legújabbak közül való.

Az ajtó, 2018. C-print, 60x80 cm

Interjú Koroknai Zsolt képzőművésszel

  http://www.youtube.com/user/KoroknaiArt
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 Koroknai Zsolt DLA, főiskolai docens, képzőművész

 Legfontosabb díjai:
  Munkácsy Mihály-díj (2014)
  MEGA-PIXEL 2014 – 3. Digitális Alkotások Országos Tárlatának díja (2014)
  Hermann Lipót-díj (1988)

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

A nyolcvanas évek elején a Kirakatrendező és Dekoratőr iskolában sok alternatív művészeti akcióban és kiállításon kezdtem dolgozni, ahol mestereim Tolvaly Ernő és Károlyi Zsigmond által „integrálódtunk” az akkori kísérleti felületekbe a xerox és a fotózási művek területén. Nagy hatást gyakoroltak rám az installációk és a performativitás diskurzusai. Számomra az elektrográfia az ívhegesztéstől az elektromágneses transzcendenciáig az idő relációját képezi. Itt meg kell jegyeznem, az elektrografikus performativitás, élet és halál köztes állapota másfél éves koromban kezdődött, mikor egy TV nagyfeszültségével bal hüvelykujjamat csonkoltam (kiállításomon utalok erre néhány műben: Emlékező Testek, Erlin Galéria, 2014.). A kilencvenes évek elején kezdtem komputerrel dolgozni, oktatni a Képzőművészeti Főiskolán és azóta is ez a természetes alkotási eszközöm.

Miért szereted ezt a műfajt?

Mivel klasszikus művészeti képzést tanultam (alakrajz stb.), és nem is tudom rajzolás nélkül elképzelni az életet (Koroknai Zsolt: Portrérajzolás, szerk. Gulázsi Aurélia, Németh János, CSER Kiadó, Budapest, 2011), így számomra a komputer is egy eszköz, az interaktivitásban egy kutatási terület.

Kik hatnak a munkásságodra?

Leginkább az elméleti kérdések és projektek hatnak rám és nem a vizuális megoldások. Mivel doktori disszertációmat a performansz-remixekről és művészeti áthatásokról, valamint a videóról írtam (http://doktori.mke.hu/sites/default/files/doktori/DLA_Koroknai_Zsolt_ertekezes_J.pdf ) így természetesen egy-egy művésszel foglalkozom, pl. Chris Burden, Beuys.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Emocionális_orientáció_metafizikai_probléma_technikai_leképzés_anyag_használat kurátori és művészi alkotási_kötelezettségek.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Igen, műhelyek, alkotói bázisok, anyagi lehetőségek és természetesen a technikai ismeretek. Nem tartok különbséget az alkotási folyamatban.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2010-ben, de már előtte is számos alkalommal részt vettem a társaság kiállításain.  A kísérleti grafikának egy magyar történeti vonulata ez, ahol elkötelezett alkotótársakkal találkozhatom, kiállíthatunk, együttműködhetünk.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Asztrofizikai kérdésekkel foglalkozom a LÁTSZÓLAGOS HORIZONT című, május 4-én nyíló kiállításomban, a K.A.S. Galériában.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

2017-ben, Éteri hang https://youtu.be/XGBw0F3meNk https://youtu.be/lTnj28DSQwI Szeretem a komplex installációkat, ez az alkotásom folytatása mostani munkámnak.

 Interjú Szombathy Blint képzőművész, művészeti íróval

  1950.10.17. Pacsér (Vajdaság)
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  06 30 492 5085,  H-1141 Budapest, Jeszenák u. 36.

 Legfontosabb díjai:
 Kassák Lajos-díj, 1989
 Munkácsy Mihály-díj, 2008
 Magyar Érdemrend Lovagkereszt, 2018

(Portréfotó: Kerekes Zoltán)

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1971-ben készültek első munkáim fénymásolón. Egy évtized elteltével felfedeztem a képtávíró, vagyis a telefotó médiumát, melyet különbözőképpen alkalmaztam, de leginkább a hiba esztétikáját felmutató példányokat gyűjtöttem, rendszereztem és értelmeztem. A világon egyedülálló kollekciót alakítottam ki, melynek bizonyos példányait később digitálisan továbbgondoltam.

Miért szereted ezt a műfajt?

A korszerűsége miatt.

Kik hatnak a munkásságodra?

Az alteregóim.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Nincs módszerem, csak szenzibilitásom.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Nem tudom, ezúttal mit értünk hagyományos technika alatt, de például sohasem festettem. Nem a módszerek között kell egyensúlyt tartani, hanem a poétikák, a műfajok és a művészetek között. Kezdetektől fogva több vágányon haladtam, egyidejűleg mozogva a vizuális művészet és az irodalom progresszív csapásain. Ma sincs ez másképpen.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2001-ben. A MET alapító tagja vagyok. Egy olyan időszakról beszélünk, amikor úttörők voltunk, vállalva a kirekesztést. Ma már nincs kockázat abban, ha valaki elektrográfiát készít.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Mostanában leginkább rendszerezek. A pecsétművészeti és a küldeményművészeti dokumentációmat rendezem, vagyis azokkal a történeti területekkel foglalkozom, melyekben az elektrográfia hangsúlyozottan jelen van. A cél egyelőre nem kiállítás, hanem könyv.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

1985-ben készült.

Mozgáskép, 1985. telefotó, egyedi példány, 20x12 cm

Helyszín: Eötvös 10 Közösségi és Kultúrszíntér földszinti aulája

Megtekinthető: 2018. április 10.- 2018. június 30.

   
Fotók: HAász Ágnes
  

Papp Pala László animációja a kiállításról itt megtekinthető:

https://www.facebook.com/Eotvos10/videos/1905098566167816/

Válogatás a Magyar Elektrográfiai Társaság archívumából

A magyar költészet napja alkalmából

A kiállítás anyagát eredetileg 32 képzőművész alkotta meg diptichon formában az elektrográfia műfajában, nevezetesen fénymásológéppel és számítógéppel.

A jelenlegi tárlaton ebből a képanyagból látható válogatás. A kiállított művek nem versillusztrációk, hanem önálló alkotások, melyeket József Attila költészete, művészi hitvallása ihletett. A képek mellett lévő verssorok hangulati jelentőségűek, melyek a költő sokszínű alakját segítenek megidézni az alkotásokkal együtt.

Kiállító művészek:

Bátai Sándor, Bohár András (1961−2006), Beaty Czető (NL), Daradics Árpád, Detvay Jenő, Gábos József, HAász Ágnes, Harangozó Ferenc, Herendi Péter, Hernádi Paula, Kántor József, Kecskés Péter, Koroknai Zsolt, Lux Antal, Ország László, Pál Csaba, Péter Ágnes, Repászki Ferenc, Ruzsa Dénes, Sándor Edit, Sós Evelin, Spitzer Fruzsina, Stark István, Vass Tibor
 

A kiállítás díjtalanul megtekinthető 2018. április 10. és június 30. között minden nap az aulában.

A Magyar Elektrográfiai Társaság tisztelettel és szeretettel köszönti a kiállítás látogatóit. 

E tárlat műveit társaságunk Archívumából válogattuk. 2005-ben szép és izgalmas feladatot kaptunk, a Ferencvárosi Művelődési Központtól a József Attila centenárium alkalmából, mely reméljük ugyanilyen szép és izgalmas élményt nyújt a kiállítás látogatók számára is. 

A IX. kerületben lévő József Attila Emlékszoba fotóarchívumából kiválasztott, nem túl ismert, Makón, 1927-ben készült portrét dolgoztuk fel alkotásainkban az elektrográfia műfajában, nevezetesen fénymásológéppel és számítógéppel. 

A budapesti Ferencvárosi Művelődés Központból induló tárlat mára vándorkiállítássá nőtte ki magát. Immár 24. alkalommal kerülnek bemutatásra alkotásaink. Galériák, iskolák, művész mozik, művelődési központok, külföldi Magyar Házak, intézetek és könyvtárak érdeklődnek, és kérik kiállításunkat.

A kiállítás címe: „FÉNYES és SÖTÉT” (a cím ötlete Lantos László / Triceps képzőművésztől származik, köszönet érte.), mely József Attila tragikus személyes sorsa és költészetének géniusza között feszülő disszonanciára utal…

A kiállításra eredetileg 32 képzőművész alkotta meg munkáját diptichon formájában.

Művészek, akik mesteri módon bánnak a technika eszközeivel.

Jelen kiállításon ebből a képanyagból látható válogatás, sajnos helyszűke miatt, csak 26 művész munkáját tudtuk bemutatni. 

A kiállított művek nem versillusztrációk, hanem önálló művek, melyeket JA költészete, művészi öröksége ihletett. A képek mellett lévő verssorok hangulati jelentőségűek, melyek a költő sokszínű alakját segítenek megidézni.

Az elektronikus eszközök gazdag tárháza állt rendelkezésünkre. József Attila költői géniuszát modern művészeti technikával, új képalkotási eljárással az elektrográfia eszközeivel, határtalan szín- és forma variációkból újraidéztük…

A tárlat nem ígér könnyű befogadást, de a különböző művészi megközelítésekből, a színek és a formák által eljuthatunk egy elgondolkoztató, tartalmas szellemi élményhez, egy színes összképhez, mely nemcsak élővé varázsolja számunkra József Attila alakját, hanem olyan oldalára is rávilágít mely eddig rejtve volt, és új tartalommal tölti meg, tovább gazdagítja a róla alkotott képet… őszinte, kendőzetlen, lírai, és néhol kíméletlen megjelenítés jellemzi a kiállítást. De mindez igaz, és jellemző napjaink tabukat és bálványokat döntögető, nyilvános önvallomások kontextusában, világában… (HAász Ágnes)

Budapest, 2018. április 9.

http://www.eotvos10.hu/eotvos10/index.php/programok/kiallitas/item/2371-fenyes-es-sotet-jozsef-attila-emlekkiallitas

Die XX1- Galeria Warschau, Aleja Jana Pawla II 36 eröffnet am 13. April 2018 um 18 Uhr die Ausstellung Eugenia Gortchakova "Moments of Life"

Kuratoren
Bozena Kowalska
Jürgen Weichardt

Interjú Bálint Bertalan képzőművésszel

 1949. Budapest

  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Gyakorló építészmérnökként későn, 2011-ben kezdtem el objekteket készíteni. Egy szintén építész barátom hívta fel rám egy kurátor figyelmét. Megtekintve 3 elkészült művemet, azt mondta: „Ha még kiegészíti 15 db-ra, kiállítom” Így kezdődött…

Miért szereted ezt a műfajt?

Két nyomós okom van rá. Az első: rátaláltam az önkifejezés közérdeket is szolgáló szintézisére. Ennél többre ember bármilyen alkotói pályán nem tarthat igényt. A második ok: A művészvilágban nem túl gyakran fordul elő, hogy egymást kedvelő, barátságos, de mégiscsak öntörvényű emberek egy társaságban jól érzik magukat.

Kik hatnak a munkásságodra?

Inkább úgy mondanám, vannak olyan alkotók, akiknek a „nyelvét” valamelyest értem. Nem feltétlen kell, hogy azonosan gondolkodjunk, elég, ha a mondanivalója visszhangra talál bennem.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Műveimben mindenképpen első a gondolat, amely bennem az évtizedek során felhalmozódva, rendezett formában, a „memóriában”, a megfelelő „mappában” kész arra, hogy kifejezésre jusson, napvilágra kerüljön. Csak az eszközre kellett rátalálni.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2013-től vagyok tagja a társaságnak. A barátságos légkör mellett vonzó az intellektuális közeg. A sokféle alkotó pezsdítően hat a szellemre.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Van egy új művem, amelyet szeretnék hamarosan befejezni. Lenne még számos elképzelésem teljesen újszerű művekre, de ehhez támogatás kellene, az pedig nincs. Jövőre 70 éves leszek, akkor jó lenne egy gyűjteményes önálló kiállítási lehetőséget kapni, ahol a 17-18 db falra szerelt és az egy db plasztika egyszerre jelenhetne meg. Az ékszer-sorozatom is bemutatásra vár.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

2011-ben készült, az első sorozatom része. Azért választottam, mert könnyen érthető. Jól reprezentálja tudományos érdeklődésemet.
A művészet története példákkal szolgál nemcsak az adott kor érdeklődésének fő irányára, de esetenként, más és más hangsúlyokkal, a tudományos felkészültségére is. Ez is az, amit szeretnék többek között kifejezni, a jelenkori világ általam megértett, befogadott részleteit, beleértve a tudományos gondolkodásmódból megismerteket is, egyszerre és egy időben. A tudományban az un. egyesített elmélet még nem született meg, ettől eltekintve a művész keresheti a maga egyesített művészeti, tudományos, társadalmi, eszmerendszerét.

A fény természetrajza, 2011.
világító objekt, plexi, led, pc alaplap, 45x45x4 cm

Interjú Láng Eszter képzőművésszel

 https://artportal.hu/lexikon-muvesz/lang-eszter-7628/

  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Fontosabb díjai:

2012.  XXI. Miskolci Téli Tárlat díja, Miskolc
2016. Zempléni Nyári Tárlat III. díja, Sárospatak
2016. Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelep nívódíja,
2018. Művészeti életpálya elismerés, EMMI

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

A 2000-es évek elején kezdtem elektrográfiával foglalkozni, érdekeltek az új, digitális technikai eszközök, különösen a számítógép, amely otthon és a munkahelyemen mindig rendelkezésemre állt, lehetett rajta próbálkozni, kísérletezni, új tapasztalatokat szerezni.

Miért szereted ezt a műfajt?

Nagyon széles a lehetőségek tárháza, másra és másképp használom ezt a technikát, mint a hagyományosat. Változatos munkára ad lehetőséget, ha elront az ember valamit, visszaléphet, sok variációt lehet készíteni, miután megtanuljuk a gépeket úgy kezelni, hogy mi irányítsuk azokat, és ne fordítva.

Kik hatottak, hatnak a munkásságodra?

Az elektrográfiában abszolút autodidakta módon mélyedtem el, de azokra az alapokra építkezem itt is, amelyeket az egyéb technikáknál is alkalmazok. A látásmódom, ismereteim Torok Sándor hatására alakultak, elsősorban tőle tanultam.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Az elektrográfiában kezdetben a fekete-fehér érdekelt, tehát kimondottan ilyen munkákat készítettem, s a véletlen is alakította a műveket. Aztán kísérletezéssel, a különféle képalkotó programok megismerésével elkezdtem rétegeket pakolni egymásra, majd színes elektrokollázsokat készíteni,. Kiindulásként általában a saját korábbi festményeimet, fotóimat használom, és élek az internet adta lehetőségekkel is.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

A digitális módszer nem kívánja meg a műtermi környezetet, míg a hagyományos alkotáshoz más technikai körülmények szükségesek. Mindkettőt kedvelem, nem rendelem egyiket a másik elébe. A műtermemben és a művésztelepeken hagyományos eszköztárat használok, tehát papírra vagy vászonra festek, vagy kollázst készítek maradékanyagokból, helyben talált dolgokból. Télen gyakrabban fordulok a számítógéphez a kényelmesebb körülmények miatt, de azért is, hogy ne kelljen állandóan fűteni a műtermet.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2010-ben lettem a Magyar Elektrográfiai Társaság Tagja. Előzőleg több kiállításán is részt vettem, gyakorlatilag bekapcsolódtam a társaság munkájába. Ezenkívül több más művészeti egyesület tagja vagyok. A MET-hez igen erősen kötődöm, tekintve hogy igen aktív egyesületi élet folyik a keretében, sok kiállítást szervez itthon és külföldön is, nemzetközi résztvevőkkel. Sok barátot is szereztem itt, akiknek hasonló az érdeklődésük. A vezetőség példamutató módon dolgozik, ez mindenki számára inspiratív.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

A közeljövőben nyíló Debreceni Tavaszi Tárlaton két elektrográfiával leszek jelen, valamint készülök az egri akvarellbiennáléra (oda természetesen akvarellel) és a szekszárdi elektrográfiai triennáléra.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Az itt bemutatott alkotásom ebben az évben készült. Az emberi élet, a halál, a szülőföld problémaköre érdekel az utóbbi években, ezt a témát dolgozom fel, ennek a sorozatnak egyik újabb darabja az itt látható mű is.

 Interjú Pál Csaba képzőművésszel

 1967. Budapest

  https://palcsaba.wordpress.com/
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  +36 70 265 46 61
  H-1192 Budapest, Dobó Katica u. 70/3

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Nagyon régóta foglalkozom a számítógépes grafikával, ha jól emlékszem, még fénymásolóval is készítettem grafikákat, a számítógép előtt. A kilencvenes évek második felében kezdődött, majd készítettem levilágított síkfilmeket, még proofokat is mint elektrografikát.

Miért szereted ezt a műfajt?

Szeretem a technikai változatosságot, mindig a koncepciómhoz választok technikát.

Kik hatnak a munkásságodra?

Azok, akik a határokat szeretnék kitágítani, újragondolni, erre nagyon jó eszköz a számítógép, ill. a különböző kütyük, új technikák.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Nagyon érdekel a rétegzettség fizikai és virtuális értelemben is. A számítógép alkalmas arra, hogy ez a fajta „layerezés” új, eddig ismeretlen digitális képeket, műalkotásokat hozzon létre.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

A hagyományos technika számomra sokkal „szabadabb”, a koncepciómat nem kell 100%-ig kidolgoznom, nagyon sok a véletlen az estlegesség, és hagyom, hogy szerepet kapjon az improvizáció is. A számítógép nem engedi meg a véletlent, itt nagyon pontosan kell tudnom, mit is akarok. Ezért szeretem, és néha szükség is van erre.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

 2001-től vagyok a MET tagja. Kevés olyan társaság van, amelyik ilyen aktívan dolgozik, külföldi, belföldi kiállítások, biennálék, triennálék, stb..., jó egy ilyen társaságnak a tagja lenni.

Milyen téma foglalkoztat?  Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Nagyon érdekel, hogy hogyan lehet elmosni a határokat a kézi és a gépi grafikák között, a mostani munkáim olyanok, mintha kézzel készülnének, de mégis nagyon sok gépi elem van bennük, így a keverék, az eredeti újra gondolása izgat.

Moments

digital print, 10×10 cm, 2018

ÁZBEJ KRISTÓF, KECSKÉS PÉTER, KOPPÁNY ATTILA

Interjú Ázbej Kristóf képzőművésszel

   1953. Budapest

   http://spiralsyn8society.free.fr/

 

 Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Fénymásológépekkel sporadikus módon már korábban, a nyolcvanas években is dolgoztam, de igazán intenzíven és nagy számban az ezredforduló után, számítógépen kezdtem ilyen jellegű munkákat létrehozni.

Miért szereted ezt a műfajt?

A személyi számítógép és a digitális képalkotás szoftvereinek sokasága radikálisan új eszközöket adott az alkotók kezébe. A legnagyobb kihívás mindig, hogy sikerüljön valami újat, az előzőekhez képest érdekesebbet, izgalmasabbat alkotni. Kézen fekvő volt tehát, hogy a digitális rendszerek varázsától vezérelve az új lehetőségek kiaknázása felé fordultunk. A számítógépes eszközök a művészek számára egy addig ismeretlen új esztétikai valóság felfedezését, megteremtését tették lehetővé.

Kik hatottak, hatnak a munkásságodra?

Erre nagyon nehéz válaszolni. Olyan világban élünk, ahol az információk nagyon sokféle csatornán, óriási mennyiségben áramlanak hozzánk. Nagyon sok helyről érkeznek a hatások. Követem a kortárs képzőművészet jelenét és a múlt is egy végtelen, kimeríthetetlen inspirációs forrás.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Munkáim modern digitális eljárások alkalmazásával, nagyrészt számítógépen készültek. A digitális festészet a kortárs képzőművészet területén is egyre inkább elterjedt forradalmian új technika, mely a grafikai szoftverek óriási tárházát és a programok által adott speciális lehetőségek sokoldalúságát használja fel a képalkotáshoz.

A képalkotási folyamat és ennek eredményeképpen az elkészült mű esztétikai minősége, szervesen kötődik a korunk információs társadalma által nyújtott technikai lehetőségek és eszközök használatához.

A gyors hozzáférés művészettörténeti adattárakhoz és a számítástechnikai eszközök által lehetővé tett magas szintű adatkezelés a fúziós művek esetében alapvetően határozzák meg az alkotási folyamatot és a művek esztétikai rendjét.

Műveim legfőbb érdekessége, hogy kizárólag festészettörténeti idézetekből épülnek fel. Akár az utóbbi évtizedek zenéiben a DJ, aki szintén kész anyagmintákkal dolgozik, én műveimben az egyetemes művészettörténet ismert és kevésbé ismert alkotóinak műveit, motívumait, figuráit, ecsetvonásait, vonalait, színeit, fényeit, árnyait és árnyalatait használom fel, ezek végtelen rétegeit vegyítem, mixelem, ötvözeteikből építek szerves egészeket. Korok, kultúrák és stílusok keverednek, így jön létre egy teljesen új valóság, absztrakció, formai világ.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Az egyensúly kérdése nem merül fel, a különféle technikák, módszerek és művészi projektek, a digitális és analóg világ között való szabad mozgás inkább a változatosságból adódó felüdülést jelenti számomra.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2013-tól vagyok tagja a társaságnak. HAász Ági, a MET vezetője remekül fogja össze társaságunkat, talán leginkább neki köszönhetően nagyon sok lehetőségünk nyílik kiállításokon való megmutatkozásra. Ezekhez a kiállításokhoz rendszerint katalógus készül, ami szintén nagyon fontos mindannyiunk számára. Ezenfelül a társaság egy élő alkotói közösséget is jelent, ahol a művészek folyamatosan inspirálják egymást.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

A bemutatott alkotást azért választottam, mert új alkotás. 2018-ban készült, és először a Hegyvidék Galéria mutatta be, márciusban. Továbbra is a fúziós festészet formanyelvével kísérletezve egész alakos figurákat ábrázoló sorozaton dolgozom, ezek művészetem legújabb eredményeit tükrözik.

Ázbej Kristóf: Álló alak 14B/1 (Keith Richards) 2018.
digitális festmény és montázs, giclée nyomat, Bockingford archív akvarell papír, 70x50cm

Interjú Kecskés Péter képzőművész, íróval

  1972. Budapest

 https://sites.google.com/site/apocalypseart/
 e-mail: terminusenatyahoo.com

  telefon: 06 70 531 1949

 H-1114 Budapest Kanizsai u. 22.

 Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1988-tól, először fénymásolatokat készítettem.

Miért szereted ezt a műfajt?

Az elektrográfia egyrészt kiterjesztése a művészeti és fotográfiai tevékenységemnek, másrészt önálló műfajként a kísérletezés terepe. A technika nem köti meg a művészt, mint ahogy a hagyományosabb műfajokban láthatjuk.

Kik hatnak a munkásságodra?

Időről-időre változik, de fontos Anselm Kiefer, Hajas Tibor, Max Ernst, David Hockney fotográfiai munkássága, szellemtörténeti szempontból Henry Corbin, Giorgio De Santillana, korábban Hamvas Béla stb.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Klasszikus fekete-fehér és színes fénymásolatokkal kezdtem, majd a faxszal is kísérleteztem. Az Árnyékkötők társasággal már nagyon fiatalon megismerkedtem, és természetes volt az együttműködés. Utána a különféle számítógépes szkennelés hibáit és véletlenszerű folyamatokat is beépítettem a munkáimba. Később installációkat és digitális videókat is csináltam, melyek az elektrográfia kiterjesztéseként is értelmezhetőek. A módszerek változóak, attól függ, hogy éppen milyen típusú sorozaton dolgozom.   

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

A különbségek eltűnőben vannak, a digitális kép koncepciója, filozófiája, alapvető kiindulópontja más, mint az analóg eljárásoké, de mostanra számtalan átjárás létezik a munkáimon belül, gyakran a hagyományos analóg fotók finomítására, átalakítására használom az elektronikus eszközöket. Számomra egyáltalán nem ellentmondásos egymás mellett kiállítani eredeti Polaroidokat, videoinstallációt és elektrográfiát.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja?

2010-ben, de már előtte is meghívást kaptam a társaság kiállításaira.

Miért fontos számodra ez a tagság?

Lehetőség adódik különböző felfogású és munkamódszerű alkotókkal való találkozásra, együttdolgozásra, közös kiállítások szervezésére.

Mit adott a Társaság neked?

Szakmai és baráti kapcsolatokat, bemutatkozási lehetőségeket.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Következő videómat és sorozatomat készítem elő. A képi áthatások, transzcendens dimenziók megjelenítése foglalkoztat.

Munkám látható a MET Galériában, a Tartsd a vonalat! 2. című kiállításon szerepelek áprilisban, a Grafika Hónapja keretében.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

2018-as kép, Apeiron című videómból, ez a legújabb munkám.

Kecskés Péter: Aperion XVII., 2018. c. videóból

Interjú Koppány Attila képzőművésszel

  1947. Enying

  honlap: www.art-koppany-sze.hu
  e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  telefon: +36 30 298 6895

 H- 9021 Győr, Király u. 5.

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

2006-tól.

Miért szereted ezt a műfajt?

A számítógép lehetőségei megsokszorozzák a kifejezési lehetőségeket és formákat.

Kik hatnak a munkásságodra?

Ez egy nehezen megválaszolható kérdés. A művészettörténet beépül az alkotó fejébe. Nehéz az emlékképektől szabadulni. Talán inkább arra figyelek, hogy munka közben a lehető legkevésbé hassanak rám az általam ismert és tisztelt művészek.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Kezdetekben igyekeztem alaposan kipróbálni a Photoshop eszköztárát, a későbbiekben pedig arra törekedtem, hogy a választott témakörben készített saját fotóimat a már meglévő akril festményeimmel egyedi módon "összegyúrjam", szebben mondva harmonizáljam.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Akril festőtechnikával dolgozom általában. Mivel ennek a technikának ismert határai vannak, számomra kézenfekvő, hogy az elektrográfia szabadabb alakítási lehetőségeivel éljek a témától függően.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja?

2013-ban.

Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

 Közösség - tapasztalatcsere - nyilvánosság.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat?

Egy új város-sorozaton dolgozom (jelenleg akril, vászon technikával készülnek a festmények). A sorozat munkacíme: "Városgeometria".

Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

A MET Galériában 2018. március 23-29. között.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

2015-től több munkafázisban készült. Remélhetőleg alkalmas az aktuális alkotói módszerem bemutatására ez a kép. Az eredeti fotó Ó-Delhiben készült, a sikátorok közelében, az akrilalap pedig legalább 10 éves.

Koppány Attila: Mámor és apátia, elektrográfia, 70x100 cm

Digitális nyomatok, grafikai installációk a MET Archívumából, a Grafika Hónapja országos rendezvényhez kapcsolódva.
A vonalas, grafikai jellegű, digitális művek újszerű kifejezésbeli és sokszínű formai megjelenésének bemutatása.

A kiállítást megnyitja: Kecskés Péter képzőművész, a Magyar Grafikáért Alapítvány elnöke

Kiállítók:

Bohár András (1961-2006), Bolygó Bálint UK, Czeizel Balázs, Czerő Beaty NL, Detvay Jenő, Enyedi Zsuzsanna, HAász Ágnes, Hernádi Paula, Juhász Dorina, Károly-Zöld Gyöngyi RO, Krnács Ágota,Liu Nian USA/CH, Lobler Ferenc, Lux Antal D , Petca Ovidiu RO, Pézman Andrea SK, Rob Ibolya RO, Sándor Edit, Solymosi Mór, Sós Evelin, Szlaukó László, Whandal Syporca
Videó: Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina

Kurátorok: Haász Ágnes, Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina

 
A kiállítás megtekinthető 2018. április 5-26. között

Kedd, szerda, csütörtök 14-18 óra között

Megjelent a KAPU című  folyóiratban Kecskés Péter Megszűrt fények c. megnyitó szövege, Enrique Leal  (BR/USA)  kiállításáról.

A kiállítás 2017. október 24. nyílt a MET Galériában.

Békéstáji Galéria, Csabagyöngye Kulturális Központ, Békéscsaba
megtekinthető: 2018. márc. 27. - ápr. 28.

Fotók: Szereday Ilona, Fazekas Attila, M3 Creative Group