Megjelent a Képírás internetes művészeti lap "Hiba esztétikája”  című tematikus száma:

Dr. habil. Gyenes Zsolt DLA bevezetője:

"A hiba esztétikája” című tanulmányát Kim Cascone 2000-ben publikálta. Ez indított, mint szellemi háttér többünket el a téma behatóbb vizsgálatára. A szöveg magyar fordításának online elérhetősége: http://balkon.art/1998-2007/balkon03_12/12cascone.html (2019. 01. 13.).
A  Képírás internetes művészeti lap "Hiba esztétikája”  című tematikus száma; tanulmány-, illetve mű-válogatása három, részben egymásra épülő kiállítás és hozzá kapcsolódó szimpózium magyar szereplőinek előadásaira, dolgozataira, műveire épül. Az első, nemzetközi esemény Krakkóban, a Krakkói Pedagógia Egyetem Művészeti Kara szervezésében valósult meg 2016-ban, „error_in.art” címmel. Itt a Magyar Elektrográfiai Társaság képviselte a magyar szereplőket. A második hasonló témájú rendezvény a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kara és a MET szervezésében jött létre Kaposváron, 2017-ben, „A hiba esztétikája” címmel (online: http://vizualzene.hu/hiba.html). A harmadik, ismételten nemzetközi szimpózium és kiállítás a Krakkói és a Kaposvári Egyetem, illetve a Magyar Elektrográfiai Társaság szervezésében került megrendezésre 2018-ban, Budapesten a FUGA-ban, „Make No Mistake” címmel. A rendezvényeken szereplőkön kívül további, a témában otthon mozgó művészeket invitáltunk meg, hogy küldjék el írásaikat, műveiket a válogatáshoz. A tematikus szám online: http://kepiras.com/szekcio/2019-3/

A tematikus szám első három tanulmánya

Ország László

http://kepiras.com/2019/04/orszag-laszlo-kezdetben-vala-a-hiba/?fbclid=IwAR3_GJy_9YPTm4r-0Dft3o6uXKCyYj_DZp9KGX9e9f0iEqpJ0W4J6gsWLYY

Videó: Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina:  > Ország László prezentációja a Hiba esztétikája című szimpóziumon

(a MET és a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar közös rendezvénye; Kaposvár, 2017.)

HAász Ágnes

http://kepiras.com/2019/04/haasz-agnes-a-hiba-mint-esely-a-digitalis-kepzomuveszetben-gondolatok-a-hiba-esztetikaja-cimu-kiallitasrol/?fbclid=IwAR2R8mRYBiKTCUvft-uqdyBH9Lx5XX600BP9U_c3moSbLl2LJYlV9J-ZcMY

Kelle Antal ArtFormer

http://kepiras.com/2019/04/kelle-antal-artformer-szandekos-deviancia-a-kinetikus-szobraszatomban/

 

Filmklub a MOHA - Mozdulatművészek Házában

Nemzetközi és hazai,  kísérleti és klasszikus, animációs és élőszereplős…mindez két estében, röviden.

MOHA – Nemzetközi Rövidfilmek Estje
2019.04.13-án és 14-én  18:00 órától


A MOHA – Nemzetközi Rövidfilmek Estjére több mint 3000 nevezés érkezett több mint 100 országból.
A munkák központi témája a rész és az egész, melyet a legkülönbözőbb műfajokban és technikákkal dolgoztak fel az alkotók.
90%-ban Magyarországon még be nem mutatott alkotások, experimentális animációk, narratív rövidfilmek, videóklipek várják az érdeklődőket.

A filmeket eredeti nyelven, angol felirattal vetítjük.


Időpont:
2019.04.13-14. Szombat-vasárnap 18:00
Vetítések 2X60 percben, 15 perc szünettel, utána kötetlen beszélgetés a látottakról.

Helyszín:
MOHA – Mozdulatművészek Háza (Budapest, 1097, Tagló u 11-13. Kemikál telepen) Telefon / Fax: (06-1-) 321 – 9745

Facebook

Részletes program: április 13., április 14.

 

Szombathy Bálint Mozgásképek című kiállítása április 11-én 18 órakor nyílik a Lívia-villában. A megnyitót két kapcsolódó rendezvény követi majd. A Budapest ArtWeek keretein belül Vass Norbert Fénybe csöppenteni az időt - A magyarországi elektrográfia kezdetei című előadása, és a Papírember című irodalmi rendezvénysorozatunk, melyen ezúttal Fenyvesi Ottó lesz Magolcsay Nagy Gábor vendége.

 

images/Meghívók/Daradics_Árpád_Art_vagy_lövök/Finisszazs_Daradics_Arpad.jpg

Örömmel értesítjük, és szíves figyelmükbe ajánljuk, elkészült a triennálé videódokumentációja a megnyitó ünnepségről, a kiállított művekről, enteriőr képekkel, zenei összeállítással, mely az alábbi linken megtekinthető:

A kiállítások helyszínei: Művészetek Háza és a Babits Mihály Kulturális Központ Márványterme, Szekszárd
A videódokumentációt Ruzsa Dénes és Spitzer Fruzsina alkotópáros készítette.
A triennálé online katalógusa itt tekinthető meg: http://computerart.hu/images/Digitalis_Agora_2018_katalogus_vegleges_0324.pdf

 

Filmklub a MOHA - Mozdulatművészek Házában

Nemzetközi és hazai,  kísérleti és klasszikus, animációs és élőszereplős…mindez két estében, röviden.

MOHA – Nemzetközi Rövidfilmek Estje
2019.03.30-án és 31-én  18:00 órától


A MOHA – Nemzetközi Rövidfilmek Estjére több mint 3000 nevezés érkezett több mint 100 országból.
A munkák központi témája a rész és az egész, melyet a legkülönbözőbb műfajokban és technikákkal dolgoztak fel az alkotók.
90%-ban Magyarországon még be nem mutatott alkotások, experimentális animációk, narratív rövidfilmek, videóklipek várják az érdeklődőket.

A filmeket eredeti nyelven, angol felirattal vetítjük.

Időpont:
2019.03.30-31. Szombat-vasárnap 18:00
Vetítések 2X60 percben, 15 perc szünettel, utána kötetlen beszélgetés a látottakról.

Helyszín:
MOHA – Mozdulatművészek Háza (Budapest, 1097, Tagló u 11-13. Kemikál telepen) Telefon / Fax: (06-1-) 321 – 9745

Facebook

Részletes program: március 30. és március 31.

 

EMLÉKEZÉS Joseph Kádárra (Le K’dar), született Debrecenben 1936. július 25-én,
festő, grafikus, szobrász, fotóművést, lapszerkesztő, művészeti író, műgyűjtő,
múzeumalapító,
az elektrográfia (elektrografika) kezdeti időszakának egyik jelentős úttörőjére.
2019. január 25-én tragikus hirtelenséggel elhunyt életének 83. évében.

2017. februárjában a MET Galériában önálló kiállítást rendeztünk korai, fénymásolóval
készült műveiből.
A Képírás Művészeti Alapítvánnyal közös kiadásban megjelentettük ART-ÉLECTRO-
IMAGES címmel a Képírás Füzetek sorozatban válogatást a 1979-1996. között készült
műveiből, és bemutattuk az elektrografika területén végzett képzőművészti tevékenységét.
A kiállítást Vass Norbert művészeti író nyitotta meg. Az ő soraival emlékezünk
munkásságára.

„Az elektrografikában találtam a magam ösvényére – vallja Kadar –, ahol is a szisztematikus, gyors gondolkodás érvényesül.” Az irányzat felmenői között a művészet demokratizálásáért felszólaló pop-art mellett – csakúgy, mint Kadar pályáján – ugyanolyan meghatározó véleményem szerint a koncept szerepe. Előbbi a másolatkészítés művészi aktusként való elfogadtatásáért emel elsősorban szót, utóbbi pedig – a túlzott tárgytermelés ellenében lépve fel – az artisztikum dematerializálásának szükségességét hirdeti. Az elektrográfus másol és anyagtalanít egyszerre. Az elektrográfia elgondolható eszerint a konceptuális művészet és a pop-art szintéziseként is, a fénymásolóval síkba vetített véletlenszerű kópia elvégre a tárgyiasult koncept maga.

Kadar 1979-ben kezdett copy arttal foglalkozni. Először fotóit, kollázsait torzította. Ezt követően fémet, követ, textilt és növényeket helyezett a fénymásoló üveglemezére, de kísérletezett a rögzítés anyagával is. Nyomtatott plexire, celluloidra és vászonra, valami azonban állandó maradt. A mesterséges fény a másolóban minden alkalommal egyirányú mozgást végez ugyanis. Módszeresen, képpontról képpontra, az üveglap tengelyére szimmetrikusan kopírozza a kompozíciót. Az ismétlés elsősorban a megismerést segíti elő. Az újszerű megközelítéshez, a művészi absztrakcióhoz általában deformáció is szükséges. Kadar is hamar felismeri, hogy igazán eredeti nyomatot akkor alkothat csak, ha játszótársául fogadva a gépet, a hibás működésnek eleve szerepet szán. Attól fogva a roncsolást – megfolyást, tépést – maga generálja. Előbb Kassák konstruktív struktúrái előtt hajt fejet, aztán vibráló, nyugtalan felületeket hoz létre. Mintha televíziós adásszüneteket nyomtatna ki. Fénymásoló-művészetének fontos állomását jelentik azok a tudatosan a véletlenre bazírozó, becsípődött lapok, amelyeket ő háromdimenziós relief-elektrografikáknak nevez. A harmonikaszerű gyűrődések megjelenítik a bosszúságot, amit a mindennapi meghibásodás során egy átlagfelhasználó él át, de színre viszik ennek – a művészet harcba hívásával történő – meghaladása felett érzett örömöt is.

Alkotói ténykedésével egyenértékűnek vélem Kadar művészetszervező tevékenységét. Katalizál és proklamál. Az elektrográfia evolúcióját kezdettől figyelemmel követi. Elméleti szövegeket és katalógusokat publikál, infrastruktúrát épít és intézményalapítást szorgalmaz. Budapesten, Cuencában, Madridban, Milánóban, New Yorkban, Párizsban, Strasbourgban, Szöulban és Tokióban szerepel önálló és csoportos tárlatokon, a Vasarely Múzeumban biennálét indít útjára, Revue d'Art 90° címmel nemzetközi periodikát alapít, és a hazai Árnyékkötők című folyóirat elindításában is szerepe van. Létrehoz továbbá egy, a műfaj legprogresszívebbjeit tömörítő művészeti csoportot is, a Groupe A–Z-t. Nagyjából a legnagyobb, önmagát is másoló network, az internet expanziójával egyidőben több száz, elektronikus vezérlésű gépekkel alkotó művésszel épít ki organikus hálózatot.

Láthatjuk, Kadar elemi erővel lép fel az elektrográfia ügyében. Küldetése viszont korántsem öncélú. Korának eszközarzenálját kívánja inkább a művészet palettájához toldani, az eljövendő protézisek számára is előkészítve ezzel a kontinuus csatlakozás lehetőségét. A múltra és a jövőre gondol, miközben a jelen nevében cselekszik. Olyasféleképpen, mint egy fénymásológép, amint az üveglemezén pihenő dokumentumot világít éppen át.

Az első magyarországi elektrografikai biennáléra megjelent, programadó írásában N. Mészáros Júlia „a pillanat totális megjelenítésének eszközeként” hivatkozott az irányzatra, amely a valóság új összefüggéseit, addig ismeretlen képét is megmutatni képes. Joseph Kadarnak a Képírás Füzetek soráában megjelent katalógusában látható munkái arról az időszakról mutatnak pillanatképeket, amikor formálódóban volt még a műfaj kifejezésmódja. A dinamikus nyomatok három évtized távlatából sem hatnak ugyanakkor ortográf leletnek. E papírra gyűrt fénynyalábok ki nem oltható feszültséget közvetítenek. Enervált erőszakossággal bontják meg a vízszintes felület nyugalmát. Színeket marnak a papírba, háromdimenzióssá szakítják a síkot.”

(Részlet a megnyitó szövegből.)

Emlékét, szellemi hagyatékát tisztelettel őrizzük.

 

Március 13-án a Vigadóban Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár állami kitüntetéseket, Balogh Rudolf-díjat adott át kiváló fotóművészeti tevékenységért

többek között két művésznek, két tagunknak:
DETVAY JENŐNEK és GÁBOR ENIKŐNEK.

GÁBOR ENIKŐ

 

GÁBOR ENIKŐ és DETVAY JENŐ

 

További kitüntetések:

Kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Munkácsy Mihály-díjban részesült:

többek között:
LIEBER ERZSÉBET DLA képzőművész, a Kaposvári Egyetem egyetemi docense, aki több alkalommal vett részt kiállításainkon.


Kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenység elismeréseként Ferenczy Noémi-díjat kapott:
BORNEMISZA ROZI grafikus tipográfus, a Számalk-Szalézi Szakgimnázium művésztanára,
aki országos rendezvényeink résztvevője.

Kiemelkedő kortárs képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Németh Lajos-díjban részesült:
SULYOK MIKLÓS, a Budapest Galéria művészettörténésze, az MMA levelező tagja

SZEIFERT JUDIT művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezető főmuzeológus.

Mindketten több alkalommal nyitottak meg elektrogáfiai kiállítást.

Szeretettel gratulálunk a kitüntetetteknek, további sikeres alkotómunkát kívánunk.