A HÉT 3 MŰVÉSZE

Interjú Barti Magdolna képzőművésszel

barti magdolna profil

 

 

  www.bartimagdolna.wordpress.com
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

 Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Nem tudnám pontosan megmondani. Legalább 13 éve már biztosan. Az első közös megjelenésemen, a Magyar Elektrográfiai Társaság által rendezett 2010-es Matricák nemzetközi kiállítás megnyitóján Kováts Borbála meg is jegyezte, hogy nem is tudta, hogy én is készítek elektrográfiákat. Egy pillanatra meghökkentem, majd az jutott eszembe, hogy: Jé, én sem tudtam. Az első kísérleteim a reklámmal kapcsolatos tanulmányaim kapcsán jöttek, és inkább kötődtek bennem az alkalmazott grafikához (a plakáthoz), mint képművészeti kifejező formához. De így utólag visszagondolva, leginkább az eszköz, a számítógép volt csak a közös pont.

Miért szereted ezt a műfajt?

Szeretem az újabb és újabb lehetőségeket, a kísérletezést. Megmozgat, feltölt. Az elektrográfia nem azt jelenti, hogy az ember a számítógépet nyomkodja naphosszat. Rengeteg lehetőséget és technikai ötvözést, keresztezést… szabadságot rejt magában.

Kik hatnak a munkásságodra?

Ó, ez elég nehéz kérdés, és nem is hiszem, hogy egyértelmű választ lehetne adni egy olyan világban, ahol szinte mindenhol képekkel találkozik az ember, nem lehet igazán hatás nélkül maradni. De ha nevet kellene mondanom, Vajda Lajos, Bálint Endre, Toulouse-Lautrec, Vassily Kandinsky és Paul Klee nevét említeném elsőre. Sokszor gondolkodom a munkáikon, de mikor azt érzem, hogy „hatnak”, nem nyúlok új képhez, csak jegyzetelek, inspirációt gyűjtök és megvárom, míg elmúlik.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

A „látványos” része nálam elég rövid. A „gyűjtögetés”, információk tudatos vagy kényszerű begyűjtése és azok sűrítése sokkal hosszabb folyamat. Jelenleg nagyjából 15-17ezer digitális fotóm van meg nagyjából a fejemben a gyűjtögető időszakokból. Ezek hangulata, felépítése, kompozíciója meghatározó a későbbi alkotás során. Folyamatosan figyelem, gyűjtöm a környezetemben előforduló felületeket, tárgyakat is. Nem utolsó sorban az emberi hatásokat makro- és mikroszinten egyaránt. És amikor ez a sok dolog már annyira sok és annyira sűrű, hogy egy csepp sem fér be több, muszáj „kirobbannia”. Így van, hogy egy egész sorozat is készül egy nap.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

A hagyományos technika nálam más. Másra használom. Ugyan van párhuzam az elektrográfia és a hagyományos technikával készült munkáim között, gondolok itt például a motívum és színhasználatra. A hagyományos grafikai munka számomra sokszor inkább egy saját belső rendrakás, míg az elektrográfia egy belső, de külvilági rendezés. Ha úgy tetszik, szív és ész, lélek és test… Mindkettőre szükség van.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2013-ban vettek fel a Társaság tagjai közé. Nagy lépés volt a művészeti pályámon. Megtisztelő számomra, hogy bekerülhettem. Szeretek új dolgokat tanulni, és fejlődni. Frissen tart. Izgalmas dolog egy ilyen Társaság működését, mozdulását belülről is látni és részt is venni benne.      

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Nincs éppen. Inkább egy összefüggő folyamat ez nálam. A változás, ami foglalkoztat most. Több csoportos kiállításon is, terveim szerint.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Még friss, április végén készült. Mert, mint a címe is mutatja: Változás, ez a téma foglalkoztat jelenleg.

 barti valtozas 2018Változás, 2018. elektrográfia, 50x50 cm

Interjú Gábos József képzőművésszel

Gabos fotoHM02   Budapest, 1956.04.22.
  www.gabos.hu
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  +36-309-604-673

  Legfontosabb díjai:
  Spanyolnátha Mail Art Nívódíj
  2011. Liszt emlékév Újbuda, III. díj
  2017. Matricák, Zsűri díja 

Portréfotó: HM.

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1990 óta van saját PC-m, de igazán képeket csinálni csak az ezredfordulón kezdtem el rajta. Akkor pár éve már digitális fényképezőgépem is volt.

Miért szereted ezt a műfajt?

Rugalmas, jóval kevesebb a korlát és több a lehetőség, mint a hagyományos eszközöknél.

Kik hatnak a munkásságodra?

Talán a három T-t említeném: Tapies, Tobey, Twombly. A magyarok közül leginkább Frey Krisztián.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Gyakorlatilag csak tárgynélküli képeket csinálok, többnyire saját dolgokból (firkák, rajzok, fotók…) kiindulva. És próbálom a XX. század számomra legfontosabb két képcsinálási módszerét (eszközét? elvét?), a kollázst és a véletlent alkalmazni.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

A hagyományos technikáknál minden döntés végleges. Nagyon nehéz visszatérni egy korábbi állapothoz, ami géppel egy mozdulat. Géppel sokkal könnyebb variációkat előállítani, végignézni és így dönteni.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2004. Ez egy nagyon jó társaság, vannak itt barátaim és találkozási lehetőség, pláne amióta már saját galériánk is van. És persze a rengeteg kiállítás.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Régi könyvekből csinálok képeket, meg firkálgatok, és persze készülök a szekszárdi kiállításunkra, a Digitális Agóra 2018 nemzetközi triennáléra is.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Ez egy 2013-as kép, azt hiszem, jó példa arra, hogy hogyan dolgozok (lásd 4.), és persze szeretem is.

Gabos JDFGY01Jókai dekonstrukció – Fekete Gyémántok 01., 2013. c print, 30x21 cm

Interjú Kántor József képzőművésszel

Kántor J portré  1949.
  www.kantorjozsef.net
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  +36703385125
  H-6500 Baja, Parti u. 8

 Legfontosabb díjai:
 1997, 2010 Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja ( Kollektív díj)
  2005 Nívódíj „Rejtelmek ha zengenek” Alkotó Pedagógusok Országos Tárlata
  2015 Kustár Zsuzsa Emlékkiállítás szakmai díja

Portréfotó: Prokné Tirner Gyöngyi

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Valamikor a kétezres évek elején. 2002-ben volt az „Ecset és egér” c. egyéni kiállításom, ennek jelentős része már elektrográfiai alkotásokat tartalmazott.

Miért szereted ezt a műfajt?

Kis helyen, nagy lehetőségekkel, gyorsan lehet alkotni is.

Kik hatnak a munkásságodra?

A gondolkodó emberek és a hasonszőrű művészek.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Általában egy már meglévő kézi munka, festmény, grafika vagy motívum a kiindulás, ahhoz keresek vagy alakítok újabb felületeket, rétegeket a meglévő fotógyűjteményemből.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

A festés mellett leggyakrabban alkalmazott technikám a szerigráfia. Újabban az előkészületi fázisokban itt is felhasználom a digitális technika adta lehetőségeket. Míg a szitázáshoz méretes műterem és felszerelés szükséges, addig egy-egy elektrografika megszületése az IC-n egy laptoppal utazva is lehetséges.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2004-ben, de már előtte is szerepeltem a MET kiállításain. Ez nagyon aktív, jól szervezett társaság, sok a kiállítás, tanulni is lehet egymástól, lehetőség van az önképzésre, továbbfejlődésre.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

A tavasszal sokat utaztam és a változó/változatos magyar táj inspirált egy sorozat megalkotására, ami egyelőre még nem digitális technikával készül. Ebből a XVII. Táblaképfestészeti Biennálén lesz látható egy művem. Digitális művekkel Kaposváron a Rippl-Rónay Fesztiválon, a 6. Textilművészeti Triennálén Szombathelyen és a G5 Nemzetközi Grafikai Biennálén, Sepsiszentgyörgyön válogatták be a munkáimat, de készülök a II. Nemzetközi Digitális Triennáléra is.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Az itt látható bibliai indíttatású „Égi létra” c. kép 2017-ben készült, a Reformáció 500. évfordulójának évében. Azon újabb munkák közül való, amelyek még nem szerepeltek kiállításon, ezért gondoltam, hogy itt debütáljon.

 Kántor J Égi létra II 2017     Égi létra, 2017. tintasugaras nyomat, 100x70 cm

 

A HÉT 3 MŰVÉSZE

Detvay Jenő, Gábor Enikő, Herendi Péter

 

Interjú Detvay Jenő fotóművésszel

DETVAY MG 7388 vv  https://detvay.wordpress.com/
   https://issuu.com/detvay
   Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 
   Telefon: +36 30 859 4022

  Legfontosabb díjai:
  2000. Europlakát különdíj, (Egyél, Jenő)
  2004. @®© ART AND ADVERTISING,
  2004. AKT Fotográfiai Biennálé, Esztergom, II. díj
  2012. MATRICÁK – Zsűri díja

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1988-ban.

Miért szereted ezt a műfajt?

Komplex. Többféle megvalósítási módra ad lehetőséget.

Kik hatnak a munkásságodra?

A művészetről azonosan gondolkodók és alkotók.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe

Érzelmek, gondolatok és kíváncsiság.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Nem a technikai megvalósítás a fontos, hanem az oda vezető út. A megfogalmazás és a közvetítői akarat. A vízió maga.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja?Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2004-ben lettem a társaság tagja. Fontos, hogy egy olyan közösség tagja legyek, ahol beszélgetéseken, kiállításokon keresztül hasonlóan gondolkodó és alkotó emberekkel találkozhatok.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat?

Semmin nem gondolkodom. Izgatottan várom, hogy mi lehet az, ami majd felkelti az érdeklődésemet.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

2014-ben. Tetszik. Jó lenne, ha mások is látnák.

DETVAY DSCN7829 4ffpp kCím nélkül, 2014. fotó, szkennelés, számítógép, 80x80 cm

 

Interjú Gábor Enikő képzőművésszel

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  Legfontosabb díjai:

  Pécsi József ösztöndíj (1996-1998)

  Camera Obscura - Esztergomi Fotográfiai Biennálé Fődíja (2000),

  MEGA-PIXEL – Digitális Alkotások Országos Tárlatának díja (2014)

 

 (Portréfotó: Varga László)

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Az analóg fotó felől érkeztem erre a területre. Akkoriban a teremtett valóság kérdései foglalkoztattak. Arra voltam kíváncsi, hogy egy manipulált kép hogyan érvényesül analóg, illetve digitális környezetben. 2007-ben a „Valóságcsapdák” című sorozatomat hagyományos fotópapírra készítettem, azonban a képek alapja egy, a számítógép által összerendezett negatív kép volt.

Miért szereted ezt a műfajt?

Folyamatosan kísérletezem a különböző technikákkal. Szívesen használok hétköznapi eszközöket, mint például fénymásolót, írásvetítőt, szkennert. Érdekel, hogy ezek a rohamosan fejlődő technikai médiumok az eredeti elvárásokon túl (vagy éppen ezekkel szemben) milyen további lehetőségeket rejtenek a képalkotás területén.

Kik hatnak a munkásságodra?

Talán nem is annyira személyek, mint inkább egy-egy korszak a technikai kép történetében, amely különösen fontos a számomra. A fotográfia felfedezésének időszaka vagy a Bauhaus kísérletei éppúgy meghatározóak, mint a digitális forradalom által bekövetkező változások.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Általában a téma határozza meg magát a metódust és ez fordítva is igaz. Az alkotás folyamata jelentős szerepet kap a munkáimban, a mű szerves részévé válik. Éppen ezért nincs bevált recept, gyakorlatilag minden sorozatom más módon készült.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Ez nagyon izgalmas kérdés. A fotográfia felől nézve pedig különösen az. A digitális és az analóg technika gyökeresen eltér egymástól. A kémia alapú fotó kiszámíthatatlansága és bonyolult processzusa szemben a matematikai elveken működő képalkotás előre programozott, ugyanakkor végtelennek tűnő lehetőségeivel. Mindkettőnek megvan a létjogosultsága, de egészen másképpen közvetít. Éppen ezért használom mindkét technikát, gyakran egy munkán belül is, hogy megvilágítsam ezeket a különbségeket.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

A MET működését lényegében már a kezdetek óta nyomon követtem, hiszen sokan vannak a tagjai között olyanok, akikkel annakidején a Bolt Galériában rendszeresen kiállítottunk. Az ő lelkesedésük vezetett el a Társasághoz, mígnem 2013-ban tagja, majd egy évre rá alelnöke lettem. Számtalan kiállítás, esemény és kiadvány fűződik a Társaság nevéhez, melyeknek részese voltam az elmúlt öt évben.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Egyszerre több dolog is foglalkoztat, de mostanában leginkább egy írásvetítőből származó Fresnel-lencsén keresztül nézem a világot. Ebből születik a legújabb sorozatom, amely a tervek szerint a szekszárdi Nemzetközi Digitális Triennálén kerül majd kiállításra.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Az „Egy perc gomba” című munkámat 2016-ban készítettem és lényegében magába foglalja mindazt, ami az elmúlt néhány évben foglalkoztatott. Három csiperkegomba egy perc alatt megtett útját követhetjük nyomon a szkenner segítségével, két különböző megvilágításban.

Gabor Eniko Egy perc gomba 2016 70x100 cmEgy perc gomba, 2016. vegyes technika, 70x100 cm

 

 

Interjú Herendi Péter elektrográfus, fotóművésszel

Herendi Péter   www.herendipeter.wordpress.com
   Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  +36 30 408 2849
   H-1223 Budapest Aszály utca 17

  Legfontosabb díjai:  
  2002. MATRICÁK Kisméretű Elektrográfiák Nemzetközi kiállításának díja  
  2003. VII. Győri Nemzetközi Rajz- és Grafikai Biennálé / Fődíj,
  2012. Balogh Rudolf-díj
  2014. Simsay Ildikó-díj       

                       

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1982-ben fénymásolatokat, xeroxokat kezdtem készíteni.

Miért szereted ezt a műfajt?

A lehetőségek tárháza.

Kik hatnak a munkásságodra?

Remélem senki.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Nincs módszer. Kigondolom, nyomkodom a gombot, egyszercsak kész.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Kétféle lehetőség közül választok. Vagy egy meglévő képet, illetve tárgyat digitalizálok (szkennelek), és ebből lesz az alap, vagy a számítógép adottságait használva alakítom képpé mondandómat.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2001-ben, alapító tag vagyok. Jó társaság, jól érzem magam közöttük.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Régebben kezdtem, de még mindíg foglalkoztat egyfajta digitális festőiség mint műfaj megalkotása. A II. Nemzetközi Digitális Triennálén, Szekszárdon fogok kiállítani, ősszel.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

2018-ban. Azért választottam, mert ez a legújabb.

Herendi Szín 2Szín 2. 2018. elektrográfia, 70x70 cm

 

Meghívó – Függőség

a Kaposvári Egyetem (KE) Rippl-Rónai Művészeti Kar hallgatóinak bemutatkozása

MET Galeria meghivo Fuggoseg 1 01

Megnyitó: 2018. május 10-én, csütörtök, 17 óra

A kiállítás a MET és a KE együttműködésével jött létre.

Megnyitja: Szigethy Anna képzőművész

Kiállítók:

Doholuczki Hanna, Illés Eszter, Kardos Eszter, Katics Veronika, Peck Arnold, Seregély Alekszandra, Simon Ferenc, Szabó Tamara, Szűcs Kata, Törteli Zsombor, Varga Viktor


Kurátorok: Uhl Gabriella KE, Haász Ágnes MET

Kiállítás megtekinthető: 2018. május 10-30. között
Cím: H-1117 Budapest, Bölcső u. 9. földszinti sor 1.
T: +36 30 612 235, +36 30 675 5206
Nyitva: kedd, szerda, csütörtök 14-18 óráig



Függőség

A MET és a Kaposvári Egyetem Rippl Rónai Művészeti Kara együttműködésének keretében 2o18 májusában a karon működő Makovecz szakkollégium hallgatói mutatkoznak be. A szakkollégium célja, hogy a tehetséges hallgatókat segítse és inspirálja a további alkotói pálya alakításában. A MET galériában a szakkollégium diákjainak legutóbbi féléves projektje mutatkozik be, amely az addikció témaköréhez kapcsolódik. A függőség filozófiai, irodalmi, politikai és tágabb értelemben vett kulturális aspektusainak kritikai vizsgálata a közelmúltban önálló területté nőtte ki magát. Az új elmélet az addikciót mint a modernitás egyik legfontosabb filozófiai és kulturális problémájaként jelöli meg. A diákok által végzett művészeti kutatások összefoglaló alkotásait tekinthetik meg a tárlaton.

Uhl Gabriella egyetemi docens KE

MET Galeria meghivo Fuggoseg jav

MET Galeria meghivo Fuggoseg 3 01

Meghívó - LÁTSZÓLAGOS HORIZONT: Koroknai Zsolt kiállítása

LATSZ H

Megnyitó: 2018. május 4. péntek 18:00


A kiállítást megnyitja: Sőrés Zsolt

A kiállítás témakörében a performansz-remix és az asztrofizikai kérdések, modellezések kiterjesztésével foglalkozik. A Látszólagos Horizont túllépve a fény puszta reflexióján, a látás-értelmezésén, mi több az „információ létezésével” a dimenziók, szakrális-terek léptékével installálja a képzőművészeti terét, a műalkotás retorikáját.
A Látszólagos Horizont című munkám folytatólagos alkotói területeken halad előző műveimmel (Szinguláris rezonancia, Éteri hang…) ahol fizikai kérdéseket alkalmazok installációs közegben. A Látszólagos Horizont performansz-remix, témájában Chris Burden. Big Weel, 1979. (Extreme Measures, 2014.) installációját adaptáltam művemben, amelyben „túllépve az esztétikai ecsetvonásokon” a fény alapvető egységét, emberi metrikus jel-értelmezését modellezem művemben.

Koroknai Zsolt DLA

A kiállítás megtekinthető: 2018. június 3-ig

K.A.S. Galéria
1114 Bp., Bartók Béla út 9.
Tel.: + 36 30 906 1764
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
facebook.com/kasgaleria
instagram.com/kasgaleria
kasgaleria.tumblr.com

https://www.facebook.com/events/101118880757040/

A HÉT 3 MŰVÉSZE

Gábor Éva Mária, Péter Ágnes, Szőllőssy Enikő

Interjú Gábor Éva Mária képzőművésszel

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  +36 20 212 90 11

  Legfontosabb díja:

  2004. Munkácsy Mihály-díj
 

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Nagyjából 20 éve. Kecskeméten, egy művésztelepen, amit Ligeti Erika és Csíkvári Péter szervezett szobrászoknak. Azért mentem el, mert akkor egy informatikai szakközépiskolában tanítottam, és nem akartam lemaradni a gyerekektől, nem gondoltam, hogy ebből nekem egy életen át tartó szenvedély lesz.

Miért szereted ezt a műfajt?

Mert kimeríthetetlenek a lehetőségei.

Kik hatnak a munkásságodra?

Ha konkrét személyre gondoltok… nem, senki. És épp ez a jó benne. Olyan fiatal ez a műfaj, nincs leterhelve elődökkel :)
De ha hatásról beszélünk, és itt nemcsak a számítógépes munkáimra, hanem a szobraimra is gondolok, akkor a buddhizmus, minden szempontból

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Én elég tudatos vagyok, ritkán engedek a véletlen csábításának, ha már ismerem azt a programot, azt a témát, amivel kapcsolatban már kialakult az elképzelésem, de addig amíg ismerkedek, játéknak fogom fel, szeretek kísérletezni, mint egy gyerek, úgy tudok örülni, ha valami váratlant fedezek fel… igen, azt hiszem valamilyen szempontból olyan vagyok, mint egy távoli galaxisba utazó idegen, aki új, ismeretlen világokat keres.

Hagyományos technikákkal is dolgozol? Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Igen, szobrokat, térplasztikákat készítek. Nekem nagyon fontos az anyaggal való folyamatos kapcsolat, az hoz vissza a valóságba. Amúgy más szempontból ugyanazokkal az alapproblémákkal foglalkozom, bármilyen műfajban dolgozom. Tér, idő, forma, mozgás, szín.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2013-tól vagyok a társaság tagja. Szeretem az embereket, nagyon jó hasonló érdeklődésű, de más szemléletű kollégákkal beszélgetni. Ezenkívül sok kiállítást rendez a társaság, ami azért jó, mert ilyenkor megnézheted, mit csinálnak a többiek, és nem műtermi körülmények között, ilyenkor látod a magadét is, ami egy kis objektivitásra ad lehetőséget :)

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Június elején a Zeneakadémia falán lesz egy kivetítés, arra hívtak meg…ez egy kb. 5 perces animációt jelent Csajkovszkij zenéjére.
Ezenkívül most agyagozok… horizontális és vertikális formák címmel csinálok architektúra jellegű plasztikákat. Ezekre vetíteni is szeretnék… szóval most nagyon izgalmas az életem.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Sokat töprengtem, mert először egy fraktálképemet választottam, a Köd címűt, de meggondoltam magam, mert ebben a Ne félj! című munkámban, amit öt éve készítettem, találkozik a két műfaj, amivel foglalkozom, a szobrászat és az animáció. A kép az Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének egyik szentendrei kiállítására készült, műfaját tekintve plasztikus formára vetítés. Hogy őszinte legyek, mindig is összművészetre vágytam és vágyok mindmáig… forma, szín, hang, mozgás… ez a mű jellemzőbb a mostani törekvéseimre.

gém ne félj gém 1Ne félj, 2014. vetítés plasztikus formára, szobor 180 cm, kivetés 150x150 cm

 

Inetrjú Péter Ágnes szobrászművésszel

Péter Ágnes  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  +36 30 200 7765
  H-1087 Budapest, Százados út 3-13

 Legfontosabb díjai:
 1997. Munkácsy Mihály-díj
 1997. Szobrászkoszorú
 1998. Simsay Ildikó díj
 2014. Nemzetközi Grafikai Biennále Fődíja, Sepsiszentgyörgy, RO

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

2000-ben az Országos Grafikai Biennálén, Miskolcon a Magyar Elektrográfiai Társaság különdíját kaptam, ami továbbra is inspirálóan hatott.

Miért szereted ezt a műfajt?

A mérhetetlen tágassága miatt. Rendkívül sok a lehetőség, a különböző programok, nagyon sokféle kifejezési lehetőséget adnak. Szeretem a LEDA számítógépes művésztelepi gyakorlatokat. Fehérváron újabb, összetett számítógépes lehetőségekkel ismerkedhettem, ahol egymást segítve kapok újabb ismereteket és inspirációt. Lenyűgöz a technika végtelenül növekvő tere, sajnálom, hogy olyan kevés, amit ebből megismerhetek…
Szeretek fotózni, videózni, azokat rétegenként építve, sűrítve, egyre tömörebb képfelületeket kialakítani. Sűrű teret és időt keresek…

Kik hatnak a munkásságodra?

A jó művészek, mint Bill Viola, az emberek, az élet…

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Ebben különböző szakaszok vannak, a külső vagy a belső világ felől közelítve, de mindig valami újabb világot létrehozva.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Szobrászként az anyaggal való párbeszéd jelentősen irányítja a projektet, nem lehet figyelmen kívül hagyni, ki kell csalogatni belőle a legszebbet…
Rendszerint krómacéllal dolgozom, ahol a számítógép használata elengedhetetlen egyes technológiákhoz. Az anyag és az üzemi háttér drága, a támogatási lehetőségeket nem könnyű kiépíteni…
A digitális, a virtuális képépítés is hasonló projekt, de az egész folyamat egy monitor előtt zajlik. Izgalmas, ahogy a sík képernyőn a térben levés vitája zajlik, ahogy Flusser fogalmazta…

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2004-től vagyok a MET tagja, de a MET díját már korábban nyertem el. Ez a kapcsolatunkat különlegessé tette, folyamatosan inspirált, megmért…
Megtisztelő dolog belefolyni a jól szervezett Társaság egyéb munkájába is, olykor kiállításrendezésbe vagy -tervezésbe, szeretem látni mások izgalmas megoldásait, útkeresését, válaszait…
Megnyitókon jó meghallgatni mások gondolatait, örömeit, pl. az alkotómódszerekről vagy éppen a hibák adta előnyökről…

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Most több olyan felkérés, kiállítási pályázat is volt, ahol a fotókat használtam alaprétegként, s erre többrétegű nyomtatással kísérletezve építettem áttetsző rétegeket. Nem tudom kihagyni a térben levés keresését a kifejezés köréből.
Legközelebb Szekszárdon lesznek munkáim a Folyamat kiállításon, Fehérváron a Pelikánban fotóim.
A XII. Nemzetközi Velencei-tavi Symposionon is digitálisan tesszük közzé a természetművészeti alkotásokat, elektrográfiákat, fotókat, videókat. Mindenki munkáját elérhetővé tesszük az ARTsymposion Applikáción, ami ingyenesen letölthető az okostelefonokra. Térképen az alkotások születésének a helye is követhető, az Augmented Reality menüpontban pedig egy virtuális szoborparkkal lepjük meg a térségbe érkezőket. A vízparton elhelyezett markerrel a program letölthető, a marker segítségével pedig helyben ott a szoborpark.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Ezt a munkát a Székelyföldi Grafikai Bienáléra adtam be ebben az évben. PVC és plexi nyomat. Megint egy kísérlet.

Péter Ágnes ÉlettérÉter II., 2018., print, PVC, plexi, 60x100cm

 

 Interjú Szöllőssy Enikő szobrász-, képzőművésszel

Szőllőssy Enikő  www.enikoart.com
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  +36 30 542 2458
  H-1028 Budapest, Nedű u. 22/b

   Legfontosabb díjai:
  1979. Munkácsy Mihály - díj
  1991. VIII. Érembiennálé – Ferenczy Béni nagydíj
  2016. Pro Cultura Christiana-díj

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1997-ben Csíkvári Péter és Ligeti Erika hívtak meg digitális symposionra, akkor kezdtem.

 Miért szereted ezt a műfajt?

Már régóta készítettem montázsokat, s mikor először láttam egy digitális képet (elektrográfiát), rögtön tudtam, hogy ez a nekem való grafikai technika. A szobrászatban is nagyon vonzott a többféle tér, többféle nézet, többféle anyag egybefoglalása, s a digitális technika adott számomra ilyen lehetőséget.

Kik hatnak a munkásságodra?

Nagy örömmel nézem a kollégák munkáit, katalógusait, de nem jut eszembe olyan, hogy valaki közvetlen hatást gyakorolt volna rám. A képzőművészet más területeiről inkább, pl. Anselm Kiefer.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.            

Minden elektrográfiámnak van története. Legáltalánosabb, hogy először van a vizuális vagy érzelmi érintettség, utána a fotózás, azután, hogy az eredeti szándék megvalósulhasson, be kell vonnom a megfelelő további, már meglévő képeket, esetleg rajzokat. Ezután jön a digitális technika, aminek végtelen lehetőségeiből választanom kell. Ezután a munka folyamán mindig reflektálnom kell az eredeti szándékra. Többnyire a többféle lehetőség miatt alakulnak ki egy-egy témában a sorozatok.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Hagyományos módszerrel készítek szobrokat, ill. érmeket. Digitálisan elektrográfiát és filmet készítek. Ezek szerint alkalmanként nem alkotói módszert választok, hanem műfajt.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2013-ban lettem tag. A tagság fontos, mert így rendszeresen találkozhatok hasonló szellemű emberekkel és műveikkel. A Társaság rendszeresen lehetőséget ad, hogy munkáimat bemutassam a többiekkel együtt. Időnként a megadott tematika is inspirál.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Az utóbbi években foglalkoztam land arttal, s ennek dokumentálása révén többször készítettem filmet, elektrográfiát is. Jelenleg három éve foglalkozom egy „mezővel”, az ott létrejövő vagy általam létrehozott változásokkal, átmenetekkel, hétről-hétre dokumentálom ezeket, majd különböző nézőpontok szerint csoportosítva, illetve újraalakítva más-más tematikát emelek ki. Ha úgy látom, hogy elegendő anyag jön össze, („egyesített mező”) akkor ki fogom állítani.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Az itt bemutatott Függő Labirintus-t 2016-ban készítettem, ez egy sorozat darabja, s azért ezt választottam, mert jellemzőnek érzem.

Szőllőssy labirintusFüggő Labirintus, 2016. digitális print, 64x100 cm

 

 

A HÉT 3 MŰVÉSZE

Horkay István, ifj. Koffán Károly, Krnács Ágota

Interjú Horkay István képzőművésszel

Portre Istvan Horkay

 

  Budapest, 1945.12. 25.
  Fontosabb művészeti díjai
 
Corona d’alloro alla carriera artistica Regione Sicilia, Italia (2010)
  Békéscsabai Országos Grafikai Biennálé fődíja (2014)

  Prima Primissima Díj (2017)

   www.horkay.com,  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  
  +36 30 811 3731, H- 8253 Révfülöp Hajnal u. 24.

 

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1985-ben.

Miért szereted ezt a műfajt?

Nyitott és kreatív. A médium a látványról, annak megragadásáról szól, és a modern technika számtalan lehetőséget biztosít erre.

Kik hatnak a munkásságodra?

Bill Viola, Kurt Schwitters, Bálint Endre

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe. Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

A dolog természeténél fogva kialakulnak azok a megoldások, amelyek technikai ismeretek alkalmazásával megfelelő választ adnak/adhatnak.
Lenyűgöz a technika világa, a fejlődése, arra törekszem, hogy minél jobban kihasználjam a benne rejlő lehetőségeket. Nem titkolt szándékom, hogy minél több információt tárjak a néző elé, amellyel katalogizálni akarom a világot, megragadni a kort, amiben élünk.
Furcsa, de aktuális módját választottam annak, hogy egyfajta  dokumentálással –létrehozzak egy olyan világot, ahol  a grafikai képzelet védelmébe veszi a védtelent, egyfajta hitet támaszt, katalogizálva az elmúlt idő történéseit, lényeges változásait.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja?

2013-ban, de már előtte is több MET-rendezvényen szerepeltem meghívással.

Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

Egyfajta közösséget, bizalmi rendszert, megmérettetést.

Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?  

MOME, 2018. április 18.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Szeretem…

MŰ Horkay h1A Gyűjtő, 2018. digital print, 210x100 cm

 

Interjú ifj. Koffán Károly festőművésszel

ifj Koffán Károly fotó Vörös János 1940. augusztus 1., Budapest, VIII.

  Legfontosabb díjai:
  2006. Csak Tiszta Forrásból (Bartók 125) József Attila Művészeti Centrum festészeti I. díja,
  2007. Pro Cultura Intercisae
  2010. Tolna Megyei Művészetért

  http://www.tolnaart.hu/koffan/index.htm, http://artpart.hu/index.php?p=muvesz&id=1
  http://users.atw.hu/zomancmuveszek/ifj%20Koffan%20Karoly.htm
  http://www.google.com/profiles/koffankaroly, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.,

 +36-30/427-0626, H-6020 Dunaföldvár, Pentelei út 30. 

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1982-ben, a SINCLAIR SPECTRUM 48K mikroszámítógépen.

Miért szereted ezt a műfajt?

A szabadkézi rajz és festés érzékenységét kivéve, gyorsaságára és kiszámítható biztonságára volt szükségem.

Kik hatnak a munkásságodra?

Figyelemmel kísértem a fraktálgeometriai műveket az interneten. Olyan vonatkozásai érdekelnek, amelyek számítógép nélkül létre sem jöhettek volna. (Egész korábbi munkásságomban hasonló elvek mentén dolgoztam, így pl. a Tűzzománcművészek Magyar Társasága tagjaként a műfaj specifikus vonatkozásai érdekeltek.) Példaképem nincs. Ellenben elektrográfiáim alapmotívuma geometriai kutatásaim illusztrálása. (E témakörből több szakcikkem is napvilágot látott tudományos periodikákban) Esztétikai vonatkozásainak alapelve: Az embert minden esetben saját szellemi teljesítményei töltik el örömmel. Így a művek befogadásakor is. A szem elől elzárt, ezáltal ismeretlen művek híre a puszta tekintélyelv alapján sohasem váltott ki bennem valamiféle követési reflexet. A magam számára kijelölt út mindig a még ismeretlen felé visz. (Ha mégis valamiféle példaképet neveznék meg, ez a régi nagyok hasonló törekvései szerint Leonardo da Vinci, Albrecht Dürer, Michelangelo Buonarroti lennének.)

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

A felsőoktatásban intézményem vezető geometriaoktatója voltam: magam határoztam meg a tananyag összetételét. Ehhez, főként a 3D megjelenítés algoritmusainak bemutatásához mielőbb igénybe vettem a számítógépet. (A műszaki területen létfontosságú kapcsolat van a síkbeli tervezés és a végeredményként létrehozandó, térbeli tárgy között. Tehát a szép tervrajz legfontosabb vonatkozása a szabatos utasítás a megvalósításhoz.) Ezért 1995-ben belefogtam az AutoCAD program oktatásába és a magam kutatásai számára szerkesztések készítésébe. Ha valamely munkám elektronikus dátumai közt jóval korábbi dátum szerepel, mint amit a mű keletkezéseként megadok, ez a magyarázata: a gondolat fejlesztésének kezdő-időpontja az AutoCAD-beli munkába vételé

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Nem törekszem semmiféle egyensúly tartására. Neveltetésem és talán születésem okán is, mások iránt mély empátiát érzek. Ez vitt a portrérajzolás, tanítási és szakszervezeti munkám felé. (A két utóbbi területen jelentős speciális díjakkal jutalmaztak.)

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság?

2010-ben. Már az ezredforduló előtt állítottam ki komputergrafikákat, vidéki elszigeteltségem okán nem voltam ismert a MET alapítói előtt. Kérvényemmel a tagságért talán több mint egy esztendőt is várnom kellett. Felvételemkor tehát végre publicitáshoz és összehasonlítási lehetőségekhez jutottam. Társakat kaptam, és egy olyan speciális légkört, ami segíteni igyekszik munkámat, nem pedig egy korlátlan, könyörtelen konkurencia gáncs-légkörét. Minthogy e pillanatban szeretett Feleségem évekig tartó szenvedései után halálával végződő korszak végére értem, számomra szakmai fennmaradásom szempontjából, ez döntő fontosságúvá nőtt.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Még mindig kimerítetlen a „Térnek térre való leképzése” témakör, amelyhez új képeket készítek. (Ez tudtommal a világon egyedi: nem csodálkozhatom, ha kortárs műtörténész, besorolást keresve, nem tud hová tenni.) Ezeket legkésőbb 2020 őszén, Feleségem emlékkiállításával együtt, egyéni kiállításomon fogom bemutatni, a Dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben.

Felkértek egy három helyszínen, külön-külön előadásokkal járó, Tolna megyei sorozat tartására. E hó 26-áig még nyitva van szekszárdi egyéni kiállításom, amelynek A Koffán-sejtés címet adtam. Dunaújvárosban pedig a Kilátások c. kollektív, tavaszi tárlaton szerepelek a hó végéig.

Koffán Triptichon középső elemTriptichon (középső elem) 2017. számítógépes grafika, 100x100 cm

 

Interjú Krnács Ágota képzőművész, tervezőgrafikussal

krnacs 5x5 150dpi OK

 

 Legfontosabb díjai:
 2017 - 39. REÖK Nyári Tárlat Biennálé - a Zsűri díja
 2016 - Simsay Ildikó díj (MKITSZ) közösségi munkáért
 2014 - 3. Mega-Pixel, Digitális Alkotások Országos Tárlata – Zsűri díja

  http://krnago.wixsite.com/krnago
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Az ezredfordulón, ahogy saját PC-n tudtam már dolgozni mint tervezőgrafikus kezdtem fölfedezni a különböző grafikai szoftverek, a szkenner, a digitális fényképező és kamera adta lehetőségeket, de akár úgy is mondhatjuk, hogy a digitális képalkotás hőskorától használom ezt a technikát.

Miért szereted ezt a műfajt?

Mert határtalan. Az eszköztár folyamatosan bővül és finomodik, a képzeletemben megfogalmazódót egy az egyben létre tudom hozni általa.

Kik hatnak a munkásságodra?

Nem feltétlenül csak képzőművészek. Éppúgy érzékenyen érint egy krisztusi tanítás, mint ahogyan bevésődtek mondjuk Marina Abramović performanszai, vagy akár Lajkó Félix erdei koncertje, vagy az első utcai fényfestés, amit 20 évvel ezelőtt láttam, de fogalmam sincs, hogy ki csinálhatta, és még sorolhatnám…

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Volt egy jó pár év, amikor kb. 100 rétegű digitális kollázsokat építettem virtuálisan a ’horror vacui’ jegyében, az utóbbi években viszont szürreális montázsokat készítek, ahol nagyobb hangsúlyt kapnak a kép hátteréül szolgáló fotóim. 

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Ez pont úgy működik, mint amikor valaki több hangszeren is tud játszani. Van olyan dallam, amihez zongora illik, és van, amelyikhez gitár. Egyszerűen csak ráérzel, hogy azt, amit közölni szeretnél, milyen módon teszed: ceruzát vagy egeret ragadsz. Viszont az is érdekes folyamat, amikor egy témát minden lehetséges eszközzel fel akarok dolgozni. Talán ez az a belső iránytű, ami jelzi, hogy a saját utamon vagyok. Azt gondolom, hogy a mondanivalónak mindig meg kell előznie a kifejezésére szolgáló eszköz jelentőségét és használatát.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2005-ben a groteszk triennálén a MET díját kaptam meg, ami többek között egy kiállítási lehetőséggel járt a Társasággal, és amit akkor még nem is sejtettem, hogy onnan számítva az egyik legjelentősebb platform lesz az életemben. Most számoltam össze – és ez engem is meglepett –, hogy azóta 97 olyan egyéni és csoportos tárlaton vagyok túl, amely kifejezetten ehhez a műfajhoz volt köthető. 2010-ben lettem tag, ami nemcsak egy új kapcsolódási pontot jelentett, hanem a Társaság különféle tervezőgrafikai feladatait ellátva abszolút a napi elfoglaltságaim részévé is vált.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

A szakrális és a profán egyidejű megjelenése éppúgy érdekel, mint a hétköznapokban rejlő fonákságok. Az éppen most zajló Cork Photo fesztivál (Írország) keretein belül a Cork Printmakers Gallery kiállítására beválogatták az egyik legfrissebb nyomatom. A Grafika Hónapja rendezvényhez kapcsolódva a MET Galéria "Tartsd a vonalat...! 2." című csoportos kiállításán is szerepelek, s még látogatható a Csabagyöngye Kulturális Központban (Békéscsaba) az önálló tárlatom. Ami szintén biztos: jelen leszek munkáimmal az 5. Székelyföldi Grafikai Biennálén.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Két évvel ezelőtt készült erdélyi emlék, és azért ezt, mert tudom, hogy ez már többeknek tetszett :) krnacs nyaradi anzix web

Nyárádi anzix, 2016. digitális montázs / risograph print, 70x100cm

 

Objekt-Magazine

Archive Artist Publications

4. Mai 2018 – 10. Juni 2018
Kunsttempel


Eröffnung: Donnerstag, 3. Mai 2018, 19 Uhr
Einführung: Hubert Kretschmer

Öffnungszeiten: Fr. – So., 15 – 18 Uhr
Kunsttempel, Friedrich-Ebert-Straße 177, 34119 Kassel
Der Eintritt ist frei, Spenden sind sehr willkommen


Zur Ausstellung:

Mit der Ausstellung „Objekt-Magazine“ präsentiert der Kunsttempel
erstmals 40 herausragende Titel mit über 250 Ausgaben von
Objekt-Zeitschriften, die von 1965 bis 2016 publiziert wurden. Die
Ausstellung gibt mit dieser Bandbreite an Titeln aus 13
unterschiedlichen Ländern (Australien, Belgien, Deutschland, Frankreich,
Italien, Japan, Niederlande, Österreich, Polen, Schweiz, Spanien, USA,
Zypern) einen repräsentativen Überblick über diese Sonderform
künstlerischen Verlegens. Einige der ausgestellten Magazine sind
raumgreifend und regelrechte Skulpturen, andere zeigen sich in
ungewöhnlichen Verpackungen wie Dosen, Mützen, Kleidungsstücken oder
Flaschen. Es werden auch Magazine gezeigt, die noch dem herkömmlichen
Zeitschriftenformat ähneln, jedoch sind auch diese mit Materialien
durchsetzt und zeigen oftmals auf dem Cover applizierte Gegenstände.

Die ausgestellten Objekte lassen sich den Kunstrichtungen Mail Art,
Neo-Dada, Post-Fluxus und neueren Stilrichtungen zuordnen. Die Spanne
der präsentierten Objekt-Magazine reicht von Klassikern wie dem Aspen
Magazine (USA) von 1965, das von Künstlern wie Andy Warhol und Quentin
Fiore gestaltet wurde und Produktionen von Roland Barthes, Susan Sontag,
John Cage, Robert Rauschenberg, Yoko Ono und John Lennon enthält, bis zu
weiteren internationalen neueren Magazinen wie zum Beispiel Tau/ma
(Italien), toi et moi pour toujours (Frankreich), AchseKassel-Bern
(Deutschland und Schweiz), AXE (Belgien), La Más Bella (Spanien),
Landjäger (Österreich), Normal, NO News, artfusion, Tiegel & Tumult
(Deutschland) und DOOS (Niederlande).

Hubert Kretschmer sammelt, archiviert und dokumentiert seit 1980
Künstlerpublikationen wie Zeitschriften, Künstlerbücher, Zines,
Multiples, Plakate und andere gedruckte Produktionen von Künstlern. In
München hat er hierzu das Archive Artist Publications (AAP) gegründet,
um das Phänomen Künstlerpublikation einer breiten Öffentlichkeit
zugänglich zu machen. Heute enthält das Archiv etwa 50.000 Items
unterschiedlichster Medien von über 10.000 Künstlern aus 63 Ländern. Ein
Schwerpunkt liegt auf Produktionen der 1980er Jahren und auf solchen,
die ab der Jahrtausendwende entstanden sind. 28.000 dieser
Künstlerpublikationen sind in einem Online-Katalog öffentlich
recherchierbar.

Kurator: Jürgen O. Olbrich

Katalog: Zur Ausstellung erscheint ein Katalog in einer Normal- und
Objekt-Ausgabe.

Mit freundlicher Unterstützung des Kulturamtes der Stadt Kassel.

Facebook: @kunsTTempel.kassel
Web: www.kunsttempel.net

Kunsttempel
Kunst und Literatur e.V.
Hans-Böckler-Str. 5
D-34121 Kassel
+49 561 24304
www.kunsttempel.net


Tartsd a vonalat…! 2. – fotók a megnyitóról

 
  • 20180405_171517_HDR
  • 20180405_171530_HDR
  • 20180405_171707_HDR
  • 20180405_171806_HDR
  • 20180405_171815_HDR
  • 20180405_171833_HDR
  • 20180405_171841_HDR
  • 20180405_171905_HDR
  • 20180405_171910_HDR
  • 20180405_171947_HDR
  • 20180405_172826_HDR
  • 20180405_175052_HDR
  • 20180405_182919_HDR
  • 20180418_111845_HDR
  • 20180418_111934_HDR
  • 20180418_111942_HDR
  • 20180418_111953_HDR
  • 20180418_112003_HDR
  • 20180418_112041_HDR
  • 20180418_112050_HDR
  • 20180418_112115_HDR
  • 20180418_112150_HDR
  • 20180418_112201_HDR
  • 20180418_112209_HDR
  • 20180418_112217_HDR
  • 20180418_112231_HDR
  • 20180418_112249_HDR
  • 20180418_112258_HDR
  • 20180418_112310_HDR
  • 20180418_112320_HDR
  • 20180418_112330_HDR
  • 20180418_112336_HDR
  • 20180418_112341_HDR
  • 20180418_112400_HDR
  • 20180418_112407_HDR
  • 20180418_112413_HDR
  • 20180418_112429_HDR
  • 20180418_112456_HDR
  • 20180418_112504_HDR
  • 20180418_112513_HDR
  • 20180418_112525_HDR
  • 20180418_112532_HDR
  • 20180418_112538_HDR
  • 20180418_112617_HDR
  • 20180418_112626_HDR

A Koffán sejtés – fotók a kiállításról

koffán károly

Helyszín: Szekszárd, Babits Mihály Kulturális Központ, Bakta terem.
Megtekinthető: 2018. április 26-ig.
A "Művésztanárok Tolnában" sorozat 3. kiállítása


További fotók a kiállításról: https://www.facebook.com/gizella.ruhl/posts/1404500979655169

A HÉT 3 MŰVÉSZE

Lux Antal, Koroknai Zsolt, Szombathy Bálint

 

Interjú Lux Antal grafikus-, festő- és videóművésszel

Antal Lux Bodeni tonal  1935, Budapest, Soroksár
  www.antallux.de, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.tel.:49-30 36732575,D-10965, Berlin, Tivoliplatz ,3

  Legfontosabb díjai:

  Diplome D’Honneur, International Salon de Paris de Juvisy, Párizs (1964)
  Silver Award, The 20th Tokyo Video Festival (1998)
  Munkácsy Mihály-díj, Budapest (2015)


 (Portréfotó: Dobai Zsuzsanna)

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Linó, fametszet, litográfia, aquatinta, szerigráfia után, amikor az első komputer megjelent, experimentáltam a grafikával, nagyon régen volt!
 
Miért szereted ezt a műfajt?

Mert egyszerű, és minden grafikai elem rendelkezésre áll.

Kik hatnak a munkásságodra?

A 20-as évek dadaistái.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Rajz, repró, olaj, mindenféle grafikai eljárást felhasználva a technika adta kísérleti lehetőséggel önálló mű létrehozása.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

A különböző műfajok és dimenziók (tér, idő, mozgás) - olajfestészet, hagyományos grafika, komputergrafika, vas - és kőobjektek, üveg- és faobjektek, valamint művészvideóim – egymástól profitálva határozzák meg mai napig alkotótevékenységemet.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja?

2001-ben. Az alapítótagok egyike vagyok.

Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

A művészetem reprezentációját sok-sok kiállítás és katalógus keretében.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Készülök az októberi kiállításomra a MET Galériában. Művészvideóimat áprilisban Máltán a VAC - VIVA fesztiválon mutatom be. Grafikáimmal a Paranorm Galériában Bonnban és a MET-Galériában Budapesten lehet rövidesen találkozni.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Azért mert a legújabbak közül való.

Lux Antal az ajto 2018Az ajtó, 2018. C-print, 60x80 cm

 

Interjú Koroknai Zsolt képzőművésszel

Koroknai Zsolt DLA portre  http://www.youtube.com/user/KoroknaiArt
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 Koroknai Zsolt DLA, főiskolai docens, képzőművész


 Legfontosabb díjai:
  Munkácsy Mihály-díj (2014)
  MEGA-PIXEL 2014 – 3. Digitális Alkotások Országos Tárlatának díja (2014)
  Hermann Lipót-díj (1988)

 

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

A nyolcvanas évek elején a Kirakatrendező és Dekoratőr iskolában sok alternatív művészeti akcióban és kiállításon kezdtem dolgozni, ahol mestereim Tolvaly Ernő és Károlyi Zsigmond által „integrálódtunk” az akkori kísérleti felületekbe a xerox és a fotózási művek területén. Nagy hatást gyakoroltak rám az installációk és a performativitás diskurzusai. Számomra az elektrográfia az ívhegesztéstől az elektromágneses transzcendenciáig az idő relációját képezi. Itt meg kell jegyeznem, az elektrografikus performativitás, élet és halál köztes állapota másfél éves koromban kezdődött, mikor egy TV nagyfeszültségével bal hüvelykujjamat csonkoltam (kiállításomon utalok erre néhány műben: Emlékező Testek, Erlin Galéria, 2014.). A kilencvenes évek elején kezdtem komputerrel dolgozni, oktatni a Képzőművészeti Főiskolán és azóta is ez a természetes alkotási eszközöm.

Miért szereted ezt a műfajt?

Mivel klasszikus művészeti képzést tanultam (alakrajz stb.), és nem is tudom rajzolás nélkül elképzelni az életet (Koroknai Zsolt: Portrérajzolás, szerk. Gulázsi Aurélia, Németh János, CSER Kiadó, Budapest, 2011), így számomra a komputer is egy eszköz, az interaktivitásban egy kutatási terület.

Kik hatnak a munkásságodra?

Leginkább az elméleti kérdések és projektek hatnak rám és nem a vizuális megoldások. Mivel doktori disszertációmat a performansz-remixekről és művészeti áthatásokról, valamint a videóról írtam (http://doktori.mke.hu/sites/default/files/doktori/DLA_Koroknai_Zsolt_ertekezes_J.pdf ) így természetesen egy-egy művésszel foglalkozom, pl. Chris Burden, Beuys.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Emocionális_orientáció_metafizikai_probléma_technikai_leképzés_anyag_használat kurátori és művészi alkotási_kötelezettségek.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Igen, műhelyek, alkotói bázisok, anyagi lehetőségek és természetesen a technikai ismeretek. Nem tartok különbséget az alkotási folyamatban.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2010-ben, de már előtte is számos alkalommal részt vettem a társaság kiállításain.  A kísérleti grafikának egy magyar történeti vonulata ez, ahol elkötelezett alkotótársakkal találkozhatom, kiállíthatunk, együttműködhetünk.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Asztrofizikai kérdésekkel foglalkozom a LÁTSZÓLAGOS HORIZONT című, május 4-én nyíló kiállításomban, a K.A.S. Galériában.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

2017-ben, Éteri hang https://youtu.be/XGBw0F3meNk https://youtu.be/lTnj28DSQwI Szeretem a komplex installációkat, ez az alkotásom folytatása mostani munkámnak.

Eteri hang
Éteri hang, 2017. elektrográfia, 27x60 cm

 

 Interjú Szombathy Blint képzőművész, művészeti íróval

Szombathy portre Foto KerekesZoltán2015  1950.10.17. Pacsér (Vajdaság)
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  06 30 492 5085,  H-1141 Budapest, Jeszenák u. 36.

 

 Legfontosabb díjai:
 Kassák Lajos-díj, 1989
 Munkácsy Mihály-díj, 2008
 Magyar Érdemrend Lovagkereszt, 2018

(Portréfotó: Kerekes Zoltán)

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1971-ben készültek első munkáim fénymásolón. Egy évtized elteltével felfedeztem a képtávíró, vagyis a telefotó médiumát, melyet különbözőképpen alkalmaztam, de leginkább a hiba esztétikáját felmutató példányokat gyűjtöttem, rendszereztem és értelmeztem. A világon egyedülálló kollekciót alakítottam ki, melynek bizonyos példányait később digitálisan továbbgondoltam.

Miért szereted ezt a műfajt?

A korszerűsége miatt.

Kik hatnak a munkásságodra?

Az alteregóim.


Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Nincs módszerem, csak szenzibilitásom.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Nem tudom, ezúttal mit értünk hagyományos technika alatt, de például sohasem festettem. Nem a módszerek között kell egyensúlyt tartani, hanem a poétikák, a műfajok és a művészetek között. Kezdetektől fogva több vágányon haladtam, egyidejűleg mozogva a vizuális művészet és az irodalom progresszív csapásain. Ma sincs ez másképpen.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2001-ben. A MET alapító tagja vagyok. Egy olyan időszakról beszélünk, amikor úttörők voltunk, vállalva a kirekesztést. Ma már nincs kockázat abban, ha valaki elektrográfiát készít.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Mostanában leginkább rendszerezek. A pecsétművészeti és a küldeményművészeti dokumentációmat rendezem, vagyis azokkal a történeti területekkel foglalkozom, melyekben az elektrográfia hangsúlyozottan jelen van. A cél egyelőre nem kiállítás, hanem könyv.


Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

1985-ben készült.

Szombathy 26

Mozgáskép, 1985. telefotó, egyedi példány, 20x12 cm

 

Impresszum
  • Hungarian Electrographic Art Association/HEAA

    Telefon: +36-1-208-5090
    Mobil: +36-30-612 - 0235
    E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
    Kapcsolat:HAász Ágnes elnök
    E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
    Mobil: +36-30-657-5206
    MET Galéria 1117 Budapest, Bölcső u. 9. fsz. üzletsor 1.

fb art Vimeo Icon 01

Együttműködő partnerek

MKLOGO      ArtKalauz logo s


Médiapartnerek

kepiras header3  sp logo feher jpg  Logo m muhely folyoirat feher  újművészet  ikon  műértő  Dokuweb