A kiállító művészek:
Bálint Bertalan, Csáji Attila, Csizy László, Gábor Enikő, Gábor Éva Mária, Gyenes Zsolt, Haász Ágnes, Herendi Péter, Károly Zöld Gyöngyi, Kelle Antal Artformer-Botos Péter, Krizbai Gergely – Krizbo, Lévay Jenő, Lux Antal, Magén István, Mengyán András, NagyMolnár – Nagy Krisztián és Molnár Csaba, Németh Konkrét Gábor, Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina, Wrobel Péter

Részlet a kurátori köszöntőből:

"Fény nélkül a világ láthatatlan. Fény nélkül színek sem léteznek. De mi történik a látással, amikor képzőművészek festék helyett fénnyel alkotnak? A tudomány és a művészet találkozásában rendkívüli látványvilág elevenedik meg a Szentendrei Régi Művésztelep legújabb kiállításán.

Az év legsötétebb időszakában. Így különösen is fontos és felértékelődik a fény szerepe, értéke: kinek világíthatunk? Kinek adhatunk belső fényünkből? A tárlat ilyen értelemben is gondolkozásra invitálja a szemlélőt, mindeközben kísérletet tesz arra, hogy a fény sokoldalú természetét megmutassa.

A kiállítás kurátorai: dr. Jusztusz Noémi és Sipos Tünde

Videó, fényinstalláció, színek, hangok, világító UV-akril, lézer-gravírozás: a kiállított művek folyamatos játékba és interakcióba hívják befogadót, hiszen az alkotások mozognak, változnak, és a különböző fényekben más-más arcukat mutatják.

A kiállítás sötétben valósul meg, ezért a Szentendrei Régi Művésztelep (2000 Szentendre, Bogdányi utca 51.) rendhagyó módon januárban szerdától vasárnapig sötétedés után, 16 és 20 óra között várja a látogatókat. A tárlat 2025. január 26-ig tekinthető meg.

A tárlat a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, a Magyar Elektrográfiai Társaság partnerségével valósul meg."

Mengyán András: Semmi-Valami kölcsönhatása

Jelenlegi munkáim a Polifónikus Vizuális Tér gondolatra épülnek. Azaz a mozgásban való látás az egyidejűség, a többnézőpontúság és a relációkban való gondolkodás. 
Ami ezen belül ma foglalkoztat a semmi-valami kölcsönhatása. E kettősségnek fontos szerepe van mindennapi életünkben, azt befolyásolják és ahol a semmi szerepe (a mi estünkben a tér és a formák közötti terek, intervallumok) érzésem szerint háttérbe szorul. Pedig az egyik a másik nélkül nem működik. 

Bálint Bertalan: Úton

A tudományban az un. egyesített elmélet szerény, laikus ismereteim szerint még nem született meg, ettől eltekintve a művész keresheti a maga egyesített művészeti, tudományos, hitbéli eszmerendszerét. Mi ez az egyesített elmélet?  Az általános relativitáselmélet a nagy dolgokat magyarázza. A másik a kvantumelmélet, amely kicsiben működik jól. Kiindulási pontjaik, valamint módszerei annyira eltérőek, hogy kibékíthetetlen ellentétben állnak egymással.  Ilyen eddig összeegyeztethetetlen gondolat a hit, és a tudományos gondolkodás.

Egész életében ezt a harmóniát kerestem, hogy hosszú érési folyamat után végre elmondhassam: megtaláltam az „újkori reneszánsz egységet”, az Isten irracionális mítoszok nélküli, időtől, helytől, vallásoktól független megfogalmazását, az ellentmondásmentes matematikai, és a geometriai absztrakció segítségével, a tiszta szellemi valóságba emelésével, oda ahová való. Ezzel teljessé vált a tudományos, a művészeti, és a transzcendens gondolkodásom egysége.

 „[…] lehet-e Istent? úgy ábrázolni, hogy ezen keresztül az Isten érzékelése felébredjék?

A fénnyel igen, de a plexi vajon képes lesz-e ezt a misztikus érzetet felébreszteni?

A világító kisplasztika jelentéstartalmában egyaránt részt vesz az anyagi világból a háttérsugárzás képe, a különleges, síkgeometriai idom, az epitrochoid. a belőle és a fényből képzett eszmei tér, és a legelvontabb cél fénypont formájában.

Kérdezhetnénk: Az epitrochoid kis jóindulattal alkalmas lehet-e korlátos tudatunkban, ha Istent nem is, de közös egyedi tulajdonságaik alapján Masaccio Szentháromság falfestményének Atyaistenének, Michelangelo egyszerre férfi és nő figurális istenképének elvontabb kiegészítésére? Közös tulajdonságaik alapján talán igen, pl: az Atya, Fiú, Szentlélek hármassága, ahol a hármas szám, érdekes egybeesést mutat a Fibonacci sorozat 3-as számával, a 3db Maxwell egyenlettel, a 3-as szám a számmisztikával, a szólásokkal, a víz 3 halmazállapotával stb…A hasonlóságok talán túlságosan is szembetűnők ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyhatnánk azokat. A mű epitrochoid alakú síklemezeit sorolva, és azokat fény által(!) elválasztva, vajon a perspektivikusan szűkülő eszmei(!) és nem anyagi tér látszólag kápolna-szerű boltozatát persze zárójelbe téve, választ adhat-e a kollektív tudattalanból a nem minden nehézségtől, akadálytól mentesen előhívott közeledés az ihletet jelentő megvilágosodás fénypontja felé az erre érzékeny művészek lelkében?

Alkalmas-e ez az ember számára gyalog nem, csak a szellem, vagy a lélek erőfeszítései által bejárható anyagtalan térlemezek és fénytér a transzcendencia megjelenítésére? Itt ugyanis már nincs semmi anyagszerű, álomszerűen úszhat a lélek a tudomány, a művészet és a transzcendens gondolkodás egységét megjelenítő egyetlen fénypont felé.

Továbbá jelentheti-e az ilyen különleges, gyalog nem járható tér a madáchi megfogalmazás szerint az élet értelmét, lényegét  „…a cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga.”

De ugyanakkor jelentheti-e kinek-kinek beállítottsága szerint a nem valóságos építészeti, geometriai transzcendens térben megjelenített, az emberi lét akadályainak, megpróbáltatásainak bukdácsolásainak sorozatán keresztül Jézus Krisztus hátra maradt szellemi világossága felé haladás lehetőségét?

Végül a hátulsó nézeten, vízszintes fénytengely jelentheti-e a túlvilági élet lehetőségét, és/vagy az ősi hitvilág lélekvándorlásra vonatkozó elképzeléseit a formák forgatott tükörképeivel együtt?  A kisplasztika e sokrétű jelentése közül ki-ki kiválaszthatja a neki legmegfelelőbbet, a szerencsésebbek akár többet is. 

Gábor Éva Mária: Ne félj!   

A videó ezen a linken megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=AUi6abhrmt0

Az alaptéma a Bardo tödol, a tibeti halottaskönyv által leírt 49 napos bolyongás a köztes létben, a halál és az újjászületés között. 

A kivetítő displayer sajátossága, hogy nem vetít hátteret, ezért hologramszerű, a feketék helyén átlátszó felület jelenik meg.  Ezt szerettem volna felhasználni, hogy az animáció valamilyen értelemben metafizikus hatású legyen, a test kissé elmosódó plaszticitása és a környezet erős, folyamatosan mozgó fény körvonalakból felépülő ellentétével. Ne félj … Itt minden a te képzeleted tünékeny világában zajlik, a fény és a test elhalványuló kötődése ehhez a világhoz.

Csízy László

Plexi lemez két oldalára 1-1 vonalrajzot gravírozok. A lemez alsó éléből LED világítás hívja elő a fénylő vonalak együtteséből kialakuló látványt. Sajátos tulajdonságai közül kiemelem a tiszta vonalrendszer jelleget, a fehér fényű rajzolatuk könnyedségét, a szemlélő aktív hozzájárulását a végső élményhez. A síkon létrehozott vonalrendszerek  térbelivé válnak, a szemlélődés közben keletkező finom mozgások az időbeliség érzetét keltik. Fontos szerepet kap a “kis változások” ábrázolása.

Eltérő karakterek 2024

Lassú, nyugodt íveket tartalmazó kiinduló struktúrák találhatók a plexi lap két oldalán. Egy körszerű és egy vonalszerű szakadás keletkezik, melyre a vonalrendszer eltérő módon reagál. A körszerű formában ideges, zaklatott kapcsolatkeresés zajlik, míg a vonalszerű ablakban rendezett, szabályokat követő helyreállítási folyamatot láthatunk. Megjelennek a kiinduló rendszer ismétlődései. A kétféle helyreállítási folyamat eltérő karakterű, utalhat akár a nő-férfi duális tulajdonságokra is.

Harmónia 2024

A plexi lemez két oldalán egy vízszintes és egy függőleges irányú hullámzó vonalrendszert látunk. A középpont felé haladva a rendszerek kölcsönhatásából egy arc kontúrvonalai bontakoznak ki. Az arc, a személyiség beolvad a harmonikus mozgásba. Rokonságot érzünk a természeti formák és az emberi alakzatok között. A különböző anyaghullámok összeolvadnak. A világunkban lévő összetartó, rendező elveket keresem és szeretem. A kép az állandóság, az időtlenség érzését is kiválthatja a szemlélőből.

Ütköző trendek 2023

Vízszintes és függőleges hullámozások ütköznek a kép középső részében. Az ütközések után részlet gazdag kavargás alakul ki. A játékos mozgékonyság és a nyugalmat, tekintélyt sugárzó lassú lengések egyaránt megfigyelhetők. A stabil konstrukciót a legördülő képződmények bontják fel. Kifelé haladva a rendezettség helyreállását érzékeljük.  Lejátszódott egy történet a végtelen térben.

Életcsillag Leia hercegnő számára   

Amennyiben hősnőnk már eleget rohangált a Halálcsillagban, akkor megpihenhet, meghitt otthonául szolgáló, kicsiny, bolygócskáján.

A kiegészítő fényt produkáló objekt nagy arányban second hand alapanyagokból készült. Színes korongjai egy megszűnt gyártó raktárából származnak, ezen felhasználással egyben egy kordokumentumot is vázol a lámpa. Erkölcsi amortizáción átesett alkatrészek újra funkciót kaphattak és ezzel edukációt adni igyekszik egyéb selejt tárgyak eddig megoldatlan újra felhasználásaira is.

HDD Globus   

Selejtezett számítógépek merevlemezes tárhelyeinek lemezeiből készült objekt.
A fém korongok nagy valószínűséggel erősen bizalmas, szigorúan titkos adatokat hordoznak a jelenben is, bár ezek nem lesznek már kiolvashatóak. Szellemük viszont köztünk marad, enyhén funkcionális, szolid fényű lámpatest formájában.

Technosajt  

Sajt, amiben kompresszálódott megannyi elemi erő…  
MÜPA-LUMU épületegyüttesének korábbi épületszínező konfigurációjának lyukacsos alkatrészeinek újra felhasználásával. Emléket hordoz a kültéri megareflektorok 12 éves működéseiről, amik akkoriban hazánk első, állandósított épületszínező rendszer „fényágyú” gépeiről. Ezen statikus fény-objekt a sokadik, ami a speciális, selejtezett színező lámpák egyes alkatrészeit értelmezi újra.

Gábor Enikő: Szféra II.

A sorozat elkészítésének első lépéseként különböző gömb alakú tárgyak lenyomatát hoztam létre szkenner segítségével. Az eredmény alapvetően a tárgy és a szkenner mozgásának függvényében formálódott. Az egyenletes beolvasás által a felhasznált tárgy körbejárhatóvá vált és az így kialakult kép lényegében a tárgy sík vetületét adta.

Ezen a ponton a folyamat visszafordítható.  A transzformációs alap újra rendezésével létrehozható egyfajta szimulált valóság, azaz egy fénykép által rekonstruált tárgy.

A Szférák sorozat olyan, mintha egy labdát szeretnék reprodukálni, de a folyamat közben világossá válik, hogy ez nem lehetséges. Az ember a teljes tárgyi valóságot sohasem képes érzékelni, mindig csak egy részét. A szkenner is csak egy sávot tud befogni, nem terjed túl a hatóköre az érzékelés egy szeletén.

Csáji Attila: Sejtkristályok, 1980-as évek, lézer szuperpozíciós grafika

„Csáji Attila számára a fény a mozzanat, -írja Hegyi Lóránd Túl az avantgardon című kötetében - mely megvilágítja "a Természet rejtett arcát".

A fény tárja fel a nem látható, elrejtett, lényegi sajátosságokat, a fény fogja egységbe az intellektust és az organikus világot:  azaz a fény egy olyan misztikus erővé válik a művészi világában, mely a végtelen kozmoszt és az emberi szellem végtelen tartományát összeforrasztani képes. A képeken felsejlő fény éppúgy az világegyetem végtelenségének a megtestesítője, mint a személyes lét, az intellektus feltárulkozásának képi metaforája.

Magén István

A robotok lázadása

Azokat a lényeket mutatja be, akik bármikor képesek elhullani, elveszni, vagy megsemmisülni,  hiszen csak gépek. Megnyilvánulásaik egyenes folytatásai az ember ősi törekvéseinek, mondjuk annak, amikor az első kőbaltát készítette. Az emberiség összes zavaros törekvése szerepel abban a komputerből származtatott agyban, ami alkotni és pusztítani egyaránt képes.

Vektortér

Irányított, egyenes szakasz, mondhatnám, ha kedvében akarnék járni. (Önnek.) Azonnal felmerül a következő kérdés. Ki itt a tehetségesebb, a művész, vagy a tárlatlátogató. Mivel nem szeretünk félmunkát végezni, leszögezhetjük, hogy minden műalkotás a fentebb említett két szuverén entitás problémájából tevődik össze. Kép, melyet a tárlatlátogató tölt meg tartalommal. Az alkotó csak ennyit mond: félelmet kelt bennem, mert nem biztos, hogy ugyanezt akartam. De már életre kelt, és elindult, mint a Gólem. Jó lesz kitérni előle.

A videó ezen a linken megtekinthető: https://vimeo.com/6766844

Computer PX tette a dolgát, sebesen kikalkulálta a számlát. Jegesmedvék pulóverét tervezte, pulykák szaporulati kvótáját sejtette. Szorgalmas életét izgalmassá tette a nő, ki őt nap mint nap adatokkal tömte. Elizabet, dr. math. szürke szemű hajadon, kecses termetű, bájával izgató, csapdába ejtő, törékeny csuklójának látványára reszkető, válaszul a per nullára PX  szívélyes üdvözlettel szólítja, estére máris moziba hívja, simogató kar montírozásra bírja, szemérmetlenül szerelmét vallja. Elizabetet zavarba hozza, ki azonnal felmondását írja. Két nappal később udvarlója előtt állva, adataira választ várva megszólal az gombnyomásra, felszólítja hajtóműbe ugrásra, egy kis szeretetre vágyva. Most mi történik vele nem tudja, reszkető mutatókat látva  fémdobozba zárva fagyoskodva  esetlenül  mint egy mezítelen bálna, izgalmában hatalmába kerítette sajnálata, beugrott a computer nyílásba! Fényvillanás, zummogás, éjszakán át tartó brummogás! A rendőrség megsemmisítette a computert, a világ soha többé nem látta Elizabetet.

Kelle Antal Artformer-Botos Péter: Mámor és rajongás

Robot-üveg-árnyék, optokinetikus vetítés, interaktív „árnyjáték”, videó a Mámor és rajongás c. installációról
A videó ezen a linken megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=aCsgaB6yMS0&t=1s

Beleszerettem Botos Péter egynéhány munkájába, s Ő viszontszeretett a szemléletmódomba. Addig legyeskedtem, amíg a dolog - mint lenni szokott - egyszerűen csak megesett. Megszületett ez az interaktív installáció, lehet vele barátkozni. De itt tetten érhető egy felismerés is: a "Kétszer kettő néha öt!" paradoxona, azaz ahogy a zászló sem csak "bot és vászon", úgy remélhetően ez az installáció sem csak "robot és üveg", s kiváltképp nem is csak árnyék. Nem elkívánva Aesopus tanmeséinek babérjait, annyit azért feltétlenül el kell árulnom, hogy úgy látszik két ember, - jelesül itt két művész - képes együttműködni! És talán ez a valódi értelme ennek a kalandnak!
A projekt először lett kiállítva a DIGITÁLIS Agora 2018.- II. Nemzetközi Digitális Triennálén, Szekszárdon, 2018. szeptember 15-október 21. között a Művészetek Házában.

A szokatlan installáció valódi ipari robotból, és az általa megvilágított üvegszobrokból áll. Az egymással  "versengő" két üveg-szobor, a robot által mozgatott fényforrás következtében, a háttéren változatos árnyékokat, vetületeket hoz létre. Az üvegek megváltoztatják a fény írányát, intenzítását, és változatos tükröződéseikkel, különböző textúrákat, színeket és becsillogásokat hoznak létre. A "mesterséges intelligenciával" rendelkező robot, hagyományos, egyszerű optikai effektusokat használva, rajongja körül a szobrokat és azok árnyékait. Ezeket vettük filmre.

Botos Péter, Nagy Krisztián - Molnár Csaba (NagyMolnár)

2024-ben egy új kiállítási koncepcióval jelentkeztünk, amit egy két éves kísérletezés, tervezés, és technikai megvalósítás előzött meg. Szerettünk volna a korábbi sík felületeinkből való kitörést megvalósítani, és ezáltal új látványok létrehozását megteremteni, egy még izgalmasabb irányba elvinni a munkáinkat. Hosszas kísérletezés után sikerült ezen az úton elindulni, itt valójában még az alapanyagokat is nekünk kellett megalkotnunk, amiket aztán a művészeti munkánk során megmunkáltunk. 2024 nyarán a Pécsi Fényfesztiválon debütált az új kiállításunk, melynek címe: New Dimensions lett, és ennek a címnek a fő (címadó) munkája az 1.-es műtárgy (New Dimensions 2.).

New Dimensions 2.

Ebben a munkánkban használtunk először nem teljes sík felületű üveget, aminek következtében a mű központi részében egy izgalmas látvány keletkezik. Az üveg és tükör felületek fizikája miatt ezen a részen a domborodó felület egy torzítást képez le a körülötte lévő viszonylag egységes fény-struktúra alapján. Ez a torzítás, ahogy mozgunk a mű előtt egy mozgó hatást vált ki, olyan, mintha a mű belseje változna a betekintési pozíciótól függően. Alapvetően a célunk olyan szemmel láthatatlan erők bemutatása volt ezen munkában, amik a természetben képesek akár torzítani a teret, és az időt is, az extrém erős energia miatt. Az időt, vagy az idő változását a folyton változó színekkel próbáljuk meg szemléltetni, mivel a variációk tárháza elég sok, így a betekintő számára megfogalmazódhat az a kérdés, hogy vajon a pillanatnyi látványt fogja-e újra látni, és mikor. A mű közepe, akár egy fekete lyuk, ahol extrém magas gravitáció van jelen, láthatóan beleszól a körülötte lévő egységes rendszer működésébe.

Bizmut Cross

Az új koncepciónk szerinti kiállítás másik ágát a fény szobrok jelentik, melyhez jelen esetben Botos Péter üvegszobrász barátunkat kértük fel egy sorozat létrehozására, melynek első elkészül alkotása a Bizmut Cross. Péterrel különleges a kapcsolatunk, hiszen az első kiállításunk Balatonfüreden még 2021-ben vele volt közös, és már ott látszódott, hogy a munkáink külön-külön érdekes párbeszédre kezdenek egymással. Jelen esetben Botos Péter egyik ikonikus munkáját készítette el a kereszt formájában, kérésünkre egy fényre igencsak reagens urán üveggel megbolondítva. Ezek után mi megmunkálva az üvegeinket fénnyel láttuk el a szobrot, és a saját magunk által kitalált rendszerükbe helyeztük el. Az eredmény a Bizmut Cross című alkotás, az első fényszobor, mely a Bizmut ásvány sokszínűségéről kapta a nevét, hiszen a munkában egyrészt az optikai üvegnek, és urán üvegnek köszönhetően fehér fény hatására is több szín keletkezik, azonban ezt mi még a színek változtatásával tovább tudjuk bolondítani.

Kísérleti munka, mely saját CT felvételekből tevődik össze. A kiindulás olyan fémtárgyak használata, "tomográfiai vizsgálata" volt, melyek megzavarják a CT (Computed Tomography) normális működését, tehát artefaktokat hoznak létre.  Éppen ezek a hibák hozzák létre a sajátos esztétikai megjelenést, ezeket erősítettem fel. A "szeletképekből" animációt állítottam össze.

 A technika egyedinek számít.

A videó ezen a linken megtekinthető:
https://www.youtube.com/watch?v=qdzU9ikMpFY&t=28s

„Lévay Jenő az elsők között kísérletezett videóval Magyarországon. Első munkái 1978 és 1982 között készültek, ekkor szitanyomatokat hozott létre videótechnika segítségével. Grafikáit filmes kamerával felvette, majd a felvételt egy monitorra kivetítve analóg fényképezőgéppel rögzítette. Így olyan vizuális hatásokat nyert az áttételek folyamán, amelyek más módon nem jöhettek volna létre. A világ túlsó felén, egymásról nem tudva, Nam June Paik hasonló kísérleteket végzett nagy nyilvánosság előtt. Lévay az akkori politikai helyzet miatt arra kényszerült, hogy titokban dolgozzon. Lévay médiaarcheológusként gondolkodó művész, elmondása szerint megőrzi a régi technomédiumokat, hogy a jelenlegi technológia időszakában rábírja őket arra, hogy a legegyszerűbb funkciójukban is tudjanak működni. Vissza-visszatér a régi eszközökhöz, vagy imitálja a használatukat, a 4:3-as képarány megtartása és a képhibák esztétizálása és felhasználása a mai napig megmaradt munkásságának középpontjában.[…] A kamera és monitor szembeállításával létrejövő végtelen tükröződések egyfajta párbeszédkezdeményezések az ember és gép között. Videótiluszoknak nevezett alkotásaiban Lévay olyan archaikus tárgyakat, eszközöket helyezett a kamera és a monitor közé, amelyek már kivesztek a mindennapi életünkből, így jöttek létre csendéletei, videógrafikái."
Ruzsa Dénes: Szemelvények a Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) alkotóinak videóművészetéből, In: HAász, Ágnes (szerk.) Fejezetek a magyar elektrográfia történetéből, Budapest, Képírás Művészeti Alapítvány, 2021. 69-70.

„Olyan fotográfus vagyok, akinek képzőművészeti a látásmódja. Olyan képzőművész vagyok, aki a fotográfia eszköztárát használja munkáinak elkészítéséhez.

Képeimet gépekkel – xerox, fényképezőgép, scanner, számítógép készítem.”

(forrás: https://www.arter22.com/herendi-peter)

Wrobel Péter: Genezis 2020-2024

A videó ezen a linken megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=56Rbd04WfMM

A videó hat tételből áll. 

A felvételeket mobil telefonommal készítettem, "direkt- nomád" módon, a mobil telefon kamerája elé helyezett csonkakúp alakú kartoncsőbe szerkesztett, többszörösen csiszolt lencserendszer segítségével, amelyet felvétel közben lassan, kézzel forgattam. Ez megtörte, megsokszorozta a látvány képét, annak fényviszonylatait.   

A felkamerázás során keletkezett technikai zörejek és zajok direkt módon együttműködnek a mozgóképes folyamat közben hallható hangzó zenei anyaggal.  Ezek a következők: az 1-2-3 tétel = Karl-Heinz Stockhausen művek részletei. A 4-5-6 tétel = Pravoszláv kolostorok harangjai. 

Keletkezés- pusztulás- újra keletkezés.

A videó ezen a linken megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=i1kFLGG4GeA

Ők voltak az első emberek, akik saját szemükkel láthatták a Hold túlsó, Föld felé sohasem forduló oldalát. Ők láthatták először különálló egységként, önálló égitestként a Földet, amely egyetlen tájjá változott előttük. Ugyanakkor a küldetés a Földre irányította a figyelmet, bolygónk törékenységére és egyediségére. „Azért ​jöttünk el idáig, hogy felfedezzük a Holdat, de a Föld volt a legfontosabb dolog, amire rátaláltunk.” – mondta William Anders.^[1]

A Magyar Elektrográfiai Társaság művészeinek alkotásaiból készült animáció példája annak, hogy mind a világunkat, mind pedig annak reprezentálását technomédiumok segítségével tesszük. Bill Viola írja: „Nem hinném, hogy lehetséges lenne ma művészetről beszélni, ha nem beszélünk egyben technológiáról is.”^[2] Mind a tudomány mind a művészet – és ez különösen igaz a MET alkotóira – a technika segítségével alkotnak. Az itt látható animációban a művészek adott tematikában alkotott, eredetileg önálló műveit fűztük össze koherens mozgóképpé. A kiállító művészek a legváltozatosabb formában közelítettek a Genezishez, világunk keletkezésének történetéhez. Az eredetileg fekvő formátumban készült műalkotásokat egy gömbformára feszítettük, ahol a folyamatos mozgás következtében új dimenziók nyíltak meg.

[1] Before 'one small step': How Apollo 8 became our first true moon shot. https://www.nbcnews.com/mach/science/one-small-step-how-apollo-8-became-our-first-true-ncna945961
[2] Dr. Galántai Zoltán: Tudomány, művészet, jövő. Tanulmányok a művészet és a tudomány kapcsolatairól. Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészetelméleti Kutatócsoport, 2008.

Barti Magdolna, Bózsa Evelin, Büki Zsuzsanna, Czeizel Balázs, Beaty Czető, Csízy László, Daradics Árpád, Detvay Jenő, Drozsnyik Dávid, Drozsnyik István, Enyedi Zsuzsanna, Füleky Adrienn, Gábor Éva Mária, Gábos József, Gyenes Zsolt, HAász Ágnes, Herendi Péter, Horkay István, Kántor József, Károly-Zöld Gyöngyi (RO), Kecskés Péter, Kelecsényi Csilla, Eva Kipp (NL), ifj. Koffán Károly, Koppány Attila, Koroknai Zsolt, Krnács Ágota, Láng Eszter, Lonovics László, Lux Antal (D), Magén István, Mayer Éva, Olajos György, Ország László, Pál Csaba, Péter Ágnes, Repászki  Ferenc, Ruzsa Dénes, Sándor Edit, Sós Evelin, Spitzer Fruzsina, Szöllőssy Enikő, Paul Ter Wal (NL), Tooth Gábor Andor / TGA, Vass Tibor

HAász Ágnes: Arcjáték belső fénnyel

Mindig is érdekelt a sík-tér kapcsolata, szerettem volna a térbe kilépni. Mondhatni a véletlen jött a segítségemre. A síknyomással /szitanyomással,  évek óta foglalkozom, melynek technikája adta az ötletet. A  színre bontott képrétegek átlátszó filmekre kerülnek, melyeket  hengerré formálva,  térbeli idom jön létre. Elektronikus motor meghajtású lapra helyeztem, így  az alapkép arcformái  mozgásba kerültek, a női arc különböző fázisai a forgás során egymásra vetülnek, új és új formáit hozva létre az arcmimikának, és így  létrejött az arcjáték animációja. A  henger közepébe helyezett LED lámpa váltakozó fénye, a néző és az objekt között személyes kapcsolat, interaktivitást hoz létre. A téri megjelenés a fénynek köszönhetően tovább terjed, a sarokra állított műről  a mozgó kép elemei, kompozíciója  kivetülnek a fal  síkjára. Ily módon nemcsak térbeli alkotás, hanem az elektronikus fény és mozgás által egy áttételes, multimediális tárgykompozíció jött létre.

Károly-Zöld Gyöngyi: Konstelláció 2.

2010, komputerprint áttört vásznon, LED háttérvilágítással

Csillagok közötti konstellációm, fényinstalláció

Gondolattérkép:

- koalíció Ég és Föld között

- kapcsolat anyag-szellem-forma között

- Lét - létformabontás

- kitágult terek: lent és fent - kint és bent

- át töröm- át köröm - át szövöm  fénysugárral a teret!

- jel - képek-jelképek  kapcsolódása, viszonyulásom az Univerzumhoz



FOTÓK A MEGNYITÓRÓL (© Spitzer Fruzsina)