Kiállítás és könyvbemutató

A kiállítás megtekinthető: 2025. június 23 - július 10.

Finisszázs és könyvbemutató: 2025. július 7. hétfő, 18 óra

• A kiállításhoz kapcsolódó kötetet bemutatják a szerzők: Ruzsa Dénes és Spitzer Fruzsina
• A kiállítást rendezte: Bátai Sándor, HAász Ágnes
• Munkatársak: Barti Magdolna, Gábos József
  
  
  
  

Egy-egy életpálya vagy valamely periódusa nem köthető időhatárhoz vagy nem szűkíthető le néhány évtizedre. Számos alkotó már szerepelt az előző, a hetvenes-nyolcvanas éveket áttekintő kötetben,^[1] de többségük munkássága átnyúlik a kilencvenes évekbe, sőt tovább, máig. A kezdetek pedig sokszor még korábbi évtizedekbe vezetnek. A kézikönyvek történelmi vagy jelentős stílusfordulatokhoz kötik egy-egy korszak kezdetét és végét. A kilencvenes évek művészetét az 1989-es rendszerváltozás bekövetkezése befolyásolta, főként az újat akaró, avantgárd törekvések reméltek szabad utat, nagyobb lehetőséget. Hasonló a helyzet a most tárgyalandó korszakkal is. Míg a hetvenes, nyolcvanas évek többek között a fax-, a fénymásoló-művészet, a fotográfia korszakának volt tekinthető, mely ma is folytatódik, a kilencvenes évek elsősorban a hazai számítógépes művészet kialakulásának, kezdő lépéseinek a korszaka, a kétezres évek pedig a számítógép művészi alkalmazásának megerősödését mutatják. Jóllehet voltak, akik korábban is dolgoztak számítógéppel, de a hazai lehetőségek csak a kilencvenes évek elejére erősödtek meg. A 2000-es évektől indul, 2025-ig tart az az időszak, amit a tanulmány vázlatosan feldolgoz. Azokat az alkotókat tárgyalja, akik később, a 2001-ben megalakuló Magyar Elektrográfiai Társaság / MET^[2] tagjai lettek.

Ez a bináris szimbolika nem csupán formai játék vagy pragmatikus taxonómia, hanem mediális olvasatot kínáló modell, amely figyelembe veszi a művek létrejöttének technikai kondícióit, interfészeit, kódoltságát és intermediális viszonyrendszerét. Továbbá a választott 11 kategória nem hierarchikus rendet képvisel, hanem egy intermediális hálózat csomópontjait, ahol az egyes művek médiumhasználata, technikai sajátosságai és esztétikai stratégiái mentén csoportosíthatók.

A digitális technokultúra alapvető ontológiai keretrendszerét a bináris logika határozza meg. Az információ legkisebb egysége, a bit – mint a 0 és az 1 diszkrét oppozíciója – minden számítógépes rendszer elsődleges szervezőelve. Ebben az értelemben a bináris számrendszer nem pusztán egy technikai kód, hanem strukturális paradigma, amely a digitális művészet médiumspecifikusságát is meghatározza. Részben véletlen, de talán mégsem teljesen, a gép „keze”, hogy a jelen tanulmány ezzel a fogalmi kerettel összhangban 11 kategóriában kísérli meg rendszerezni a MET alkotóinak számítógépes művészeti megközelítéseit.

A Magyar Elektrográfiai Társaság galériája (MET Galéria) éppen a tanulmány megjelenésének évében, 2025-ben ünnepli fennállásának 11. évfordulóját, így a bevezetőben jelzett 11-es struktúra (a teljesség igénye nélkül) egyfajta reflexív dokumentációként is értelmezhető; visszatekint, rendszerez és elméleti kontextust biztosít a számítógépes művészet aktuális állapotának felméréséhez, szem előtt tartva a tagságot jellemző alkotói sokszínűséget.

^[1] Ruzsa Dénes: Vizuális expanziók. Az elektrográfia megjelenése Magyarországon a 70-es és a 80-as években. Képírás Művészeti Alapítvány, Kaposvár, 2022.

^[2] A Magyar Elektrográfiai Társaság / MET 2001-ben alakult Budapesten, nagyrészt az 1996-ig működő Árnyékkötők művészeti csoport művészeiből, 19 alapító taggal. Tagjai között megtalálhatók festők, grafikusok, szobrászok, valamint művészettörténészek és művészeti írók, médiaelméleti szakemberek is. Kezdetben elektrografika megnevezéssel, 1990-ben szerepelt először az Árnyékkötők című szakfolyóiratban. A fogalom az ezredfordulóra elektrográfia kifejezéssé alakult át, minden elektronikus eszközzel készült képzőművészeti és iparművészeti alkotást magában foglal, és az évek során az irányzat sajátosságai is kirajzolódtak. A MET alapító tagjai: Bárdosi József, Bátai Sándor, Bohár András, Ézsiás István, HAász Ágnes, Harangozó Ferenc, Herendi Péter, Hernádi Paula, Kováts Borbála, Lux Antal, N. Mészáros Júlia, Ország László, Pál Csaba, Sándor Edit, Stark István, Szlaukó László, Szombathy Bálint, Vass Tibor, Wrobel Péter

A kötetben szereplő MAGYAR ELEKTROGRÁFIAI TÁRSASÁG / MET alkotóművészeinek névsora

ALBERT Judit ÁZBEJ Kristóf BAÁN Katalin BARTI Magdolna BÁLINT Bertalan  BÁTAI Sándor BIESS Katalin BODOR Anikó †BOHÁR András BOTOS Péter BÓZSA Evelin NL BUDAHÁZI Tibor BÜKI Zsuzsanna †CSÁJI Attila  CSÍZY László  CZEIZEL Balázs CZETŐ Beaty NL DARADICS Árpád DÁVID Vera DETVAY Jenő Eugène  DROZSNYIK István ENYEDI Zsuzsanna  F. FARKAS Tamás FÜLEKY Adrienn GÁBOR Enikő GÁBOR Éva Mária GÁBOS József GERGELY Nóra  GÉCZI János  GOLUB Olena UK GYENES Gábor SK GYENES Zsolt HAász Ágnes HARANGOZÓ Ferenc HERENDI Péter HERNÁDI Paula HORKAY István JUHÁSZ Dorina KÁDÁR Katalin KÁNTOR József KÁROLY-ZÖLD Gyöngyi KECSKÉS Péter KELECSÉNYI Csilla KELLE Antal Artformer  KEMÉNY György KIPP Eva NL  KOFFÁN Károly ifj.  KOPPÁNY Attila KOROKNAI Zsolt KOVÁTS Borbála KRNÁCS Ágota LÁNG Eszter LÉVAY Jenő LIEBER Erzsébet LISÁNYI Endre LONOVICS László LUX Antal MAGÉN István MAYER Éva MENGYÁN András NagyMolnár (NAGY Krisztián-MOLNÁR Csaba) NEUBERGER Gizella NÉMETH Géza NÉMETH Konkrét Gábor OLAJOS György  ORSZÁG László PACZONA Márta PAPP Pala László PATAKI Tibor PÁL Csaba PETCA Ovídiu RO PETŐCZ András PÉTER Ágnes PÉZMAN Andrea SK REPÁSZKI Ferenc RUZSA Dénes SÁNDOR Edit †SÓS Evelin SPITZER Fruzsina STARK István SZIRMAY Zsanett SZLAUKÓ László  †SZOMBATHY Bálint SZÖLLŐSSY Enikő TELLÉR Mária TOOTH Gábor Andor/TGA  VASS Tibor VASVÁRI László Sándor VÉGVÁRI Beatrix  ter WAL Paul NL WHANDAL Syporca  WROBEL Péter ZSÉGER Olivia