Fő tartalom átugrása

A hét művészettörténésze: N. MÉSZÁROS JÚLIA

Interjú N. Mészáros Júlia művészettörténésszel

önportrénagyMeszarosJulia 01

 

 1956.06.28. Mosonmagyaróvár

  Elérhetőségek:

  e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  telefon: +36 20 522 1991

 

1.     Mikor kezdtél el foglalkozni az elektrográfia műfajával?

1986 után, amikor a Xantus János Múzeumban azon törtem a fejem, milyen nemzetközi kiállítás-sorozatot indítsak el Győrben, amit kevés támogatásból is rendszeresen meg lehet valósítani, avagy kiket lehetne megnyerni nemzetközi kiállítások támogatására. 1985-ben ugyanis megkaptuk a Patkó Imre-gyűjteményt, és a következő évben megrendezhettem belőle az első állandó kiállítást. A gyűjtemény XX. századi képzőművészeti anyagában külföldön élő magyar művészek alkotásai dominálnak. Elkezdtem önálló kiállításokat szervezni az állandó kiállításunkban szereplő külföldön élő magyar művészeknek, akiket itthon még alig ismertünk, és elkezdtem építeni a környező országok művészeivel, művészettörténészeivel a kapcsolatot, akik közül sokat meghívtam a nemzetközi művésztelepünkre, majd a biennálénkra. Így vett részt nálunk Hetey Katalin, Gabriella Fekete, valamint a világ számos országában élő magyar és külföldi művész a művésztelepi munkában és a csoportos vagy egyéni kiállításaimon, amiket muzeológusként, később múzeumigazgatóként szerveztem.
1989-ben Joseph Kádárral is felvettem a kapcsolatot, rendeztem neki egy elektrográfiai kiállítást, és sokat beszélgettünk a tervemről. 1990-ben közösen létrehoztunk egy alapítványt, amely a Nemzetközi Grafikai Biennálénk támogatására volt hivatott. Megismertem Dárdai Zsuzsáékat, és az Árnyékkötőknek is rendeztünk kiállítást. Köztük megismertem Haász Ágnest is, és szerepelt néhány általam szervezett kiállításon nálunk, és külföldön. A biennáléra már a kezdetektől rendszeresen meghívtam komputergrafikusokat és más elektrográfiai műveket alkotókat, Miskolcon ennek hatására fogadták be később az elektrográfiai alkotásokat is. A biennálék művészeinek a kiválasztása miatt kezdtem el komolyan foglalkozni a grafikának ezzel az új területével és alkotóival.


2.     Hogyan határoznád meg az elektrográfia fogalmát?

Minden olyan műalkotás, amely valamely elektromos-, sokszorosító-, video- és digitális technikával jön létre és a technikai eszközök nyomhagyási, grafikai vagy más, tisztán vizuális képalkotó sajátosságain, valamint lehetőségein alapul, valamint az alkotója ugyanúgy jelzi a munkáját, mint az egyedi vagy sokszorosító grafikát, vagy más egyedi művészeti alkotást.

3.     Miért szereted ezt a műfajt?

Izgalmas, kiapadhatatlanul sokféle, a technika fejlődésével folyamatosan szélesedik a benne rejlő művészeti kifejezés lehetősége és kreativitásra, gondolkodásra serkent.

4.     Milyen szerepet tölt be az elektrográfia a hazai művészeti szcénában?

Egyre nagyobbat, de nagyon minimális, kialakulatlan az intézményi háttere, pl. nincs még elektrográfiai múzeum, nincsenek olyan galériák, amelyek ezekre a művekre specializálódnak, egyáltalán, egy-két művész alkotásain kívül a kortárs galériák egyáltalán nem foglalkoznak ezekkel a művekkel. Jó, hogy van MET Galéria, de nem ártana, ha nagyobb lenne, központibb helyen lenne, és lenne a fenntartására és a működtetésére, valamint a feldolgozására és az eredmények terjesztésére rendszeres támogatás.

5.     Létezik-e különbség a digitális és a hagyományos módon létrejött műalkotások befogadása között?

Nem létezik különbség a befogadásban, csak az értékelésben. A képzőművészeti alkotás az képzőművészeti alkotás, és nem más, viszont itt tudni kell, hogy melyik technikának mi a sajátossága, hogy legyen mihez mérni egymást és a hagyományos médiumokkal készült műveket.

6.     Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja?

A megalakulásától kezdődően.

7.     Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

Friss, dinamikus csapat, sok kiállítást szervez, gondoskodik azok dokumentálásáról is, pl. katalógusokat ad ki, videofilmeket készít a kiállításokról, rendezvényekről, és a honlap is napra kész. Az is nagyszerű, hogy elvár egy szintet a tagoktól, így vannak belső pályázatok is.

8.     Melyek a legfontosabb írásaid ebben a témakörben? Hol olvashatjuk el ezeket?

A Grafikai művészetek mesterei- nemzetközi grafikai biennálé 10 katalógusában, amiket én készítettem, külföldi biennálék katalógusaiban, néha egy-egy külföldi és hazai művészeti folyóiratban



Kedvelt elektrográfiai műalkotása:

Alexandra Haesecker

Alexandra Haesecker (CA): A botanikus lánya, 2019-2020.

komputergrafika installáció, mérete: 35 m2

A HÉT MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZE: Kovács Gergely

Interjú Kovács Gergely művészettörténésszel

Kovacs Gergely portre

 

 

 

 1988, Budapest

  e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Mikor kezdtél el foglalkozni az elektrográfia műfajával?

Számos impulzust, egyes művészek munkássága, életműve iránti érdeklődést követően a 2012-es Art Market revelatív erővel hatott. Ekkor publikáltam először elektrográfiai témában; a MET „standját” igyekeztem bemutatni és művészettörténeti szempontokat figyelembe véve vizsgálni.

Hogyan határoznád meg az elektrográfia fogalmát?

Christian Rigal és Bohár András meghatározását összehozva: mindenféle elektromos eszközzel mint „alkotó szerszámmal” való művészi produkció.

Miért szereted ezt a műfajt?

Főleg a rendkívül szűk mezsgye miatt, amelyen – minden szempontból – mozog. Mindig valahol félúton: festészet és fotó, fotó és grafika, alternatív és tradicionális között. Ez adja számomra a legfőbb értékét. Ettől izgalmas és egyedülálló.

Milyen szerepet tölt be az elektrográfia a hazai művészeti szcénában?

Úgy látom, az elektrográfia egyre inkább képes a „hagyományos” művészeti szcéna némely szegmenseinek befolyásolására és részleges újrainterpretálására, ami véleményem szerint az egyik legfontosabb távlati célja lehet. A műfaj emellett a társadalom szempontjából is igen fontos szerepet tölt be, hiszen általa lehetségessé válik az informatikai eszközök és a hozzájuk kapcsolódó kommunikációs csatornák alkotta cyber tér időtálló tartalommal való megtöltése.  

Létezik-e különbség a digitális és a hagyományos módon létrejött műalkotások befogadása között?

Részint épp az előző válasz második felében foglaltak miatt több szinten és több tekintetben is különbözik egymástól a digitális, valamint a hagyományosabb műalkotások befogadása. Mikor az ember kap egy e-mailt, melynek csatolmányából megnyitja a „frissen” készült művet, az nyilván nem ugyanaz, mint mikor elmegy a múzeumba megnézni az eredetit. Más a befogadás közege, mások annak körülményei. Bizonyos határok, ha nem is elmosódnak, de megkérdőjeleződnek. Más lesz az akció és a reakció; mindkettő felgyorsul. Ahogy az interakció is közvetlenebbé válik. Számomra ez adja az elektrográfia befogadásának reprodukálhatatlan sajátosságát. Nem is szólva az alkalmazott jel- és eszközkészletről, melynek gyakran hétköznapibb jellege komoly kihívás elé állítja az alkotót is és a befogadót is.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja?

2013-ban.

Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

Egyfelől a művészet, a kulturális értékek iránti egyéni és kollektív felelősségvállalás miatt. Úgy gondolom, a MET e tekintetben (is) példaértékű munkát végez, hisz egy olyan műfaj reprezentálását vállalta magára, amelyet a legmagasabb szinten kizárólag ez a viszonylag szűk közeg képes teljesíteni. Másfelől, mert a műfaj többrétű mivoltából kifolyólag olyan művészeket ismerhettem meg, akik helyenként nagyon különböző módon, eltérő művészi felfogás- és látásmóddal, más és más elméleti filozófiai háttérrel dolgoznak. Ez a rendkívül széles spektrum inspiratívan hat mind a befogadás gyakorlatára, mind a témával kapcsolatos elméleti reflexióra.  

Melyek a legfontosabb írásaid ebben a témakörben? Hol olvashatjuk el ezeket?

Több kiállításmegnyitó szöveg némileg módosított, „szerkesztett” változatát közölhettem, többnyire az Új Művészet online felületén, melyekben a MET számos művészének munkásságáról, aktuális egyéni vagy csoportos kiállításáról írhattam. Az átfogóbb elemzések, terjedelmesebb elméleti munkák közül számomra kiemelkedő fontossággal bírnak a Lux Antal és Kecskés Péter művészetével foglalkozó publikációk a Balkon vagy épp a Képírás hasábjain.


Kedvelt elektrográfiai alkotása:

 Kecskés Péter Hádészi lejáró 2012 digitális print

Kecskés Péter: Hádészi lejáró  (2012, digitális print)

Adó 1 % felajánlása

Doklist.com által hitelesített szervezet

Legfrissebb híreink


Támogatóink

NKA 25 eves logo szines

Az NKA 2024-ben támogatta a Magyar Elektrográfiai Társaság alábbi kiállításait:
- Neumann 120 - Hommage tárlat
- 90-es évek a magyar elektrográfia történetében

mma

A DIGITÁLIS AGORA 2025-2026, 4. Nemzetközi Digitális Művészeti Triennálé szakmai program megvalósítását 2026-ban a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.



elmű logó2020-ban támogatta a MET Galéria kiállításait, katalógusát (2018. évi) és a szakmai rendezvényeit.

nea 012023-ban a  MET működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.

mkitsz

hungart

Ujbuda uj

2024-ben támogatta a MET éves működését, és a MET Galéria éves kiállítási programját.

sylenta

56


Linkgyűjtemény


Impresszum

Magyar Elektrográfiai Társaság/MET


Hungarian Electrographic Art Association/HEAA

  • Cím:
    H-1116 Budapest, Adony u. 8. V/24. HUNGARY
  • Alapítás éve:
    2001
  • Cégbejegyzés száma:
    10588/2003
  • Adószám:
    18244645-1-43
  • Számlaszám:
    11600006-00000000-39086527
  • Taglétszám::
    91
  • Web:
    www.computerart.hu
  • E-mail:
    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • Kapcsolat:
    HAász Ágnes elnök
  • E-mail:
    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • Mobil:
    +36 20 503 7240
  • MET Galéria :
    1117 Budapest, Bölcső u. 9. fsz. üzletsor 1.

Együttműködő partnerek


Médiapartnerek


Copyright © 2023 Computerart.hu