Interjú N. Mészáros Júlia művészettörténésszel
1956.06.28. Mosonmagyaróvár
Elérhetőségek:
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
telefon: +36 20 522 1991
1. Mikor kezdtél el foglalkozni az elektrográfia műfajával?
1986 után, amikor a Xantus János Múzeumban azon törtem a fejem, milyen nemzetközi kiállítás-sorozatot indítsak el Győrben, amit kevés támogatásból is rendszeresen meg lehet valósítani, avagy kiket lehetne megnyerni nemzetközi kiállítások támogatására. 1985-ben ugyanis megkaptuk a Patkó Imre-gyűjteményt, és a következő évben megrendezhettem belőle az első állandó kiállítást. A gyűjtemény XX. századi képzőművészeti anyagában külföldön élő magyar művészek alkotásai dominálnak. Elkezdtem önálló kiállításokat szervezni az állandó kiállításunkban szereplő külföldön élő magyar művészeknek, akiket itthon még alig ismertünk, és elkezdtem építeni a környező országok művészeivel, művészettörténészeivel a kapcsolatot, akik közül sokat meghívtam a nemzetközi művésztelepünkre, majd a biennálénkra. Így vett részt nálunk Hetey Katalin, Gabriella Fekete, valamint a világ számos országában élő magyar és külföldi művész a művésztelepi munkában és a csoportos vagy egyéni kiállításaimon, amiket muzeológusként, később múzeumigazgatóként szerveztem.
1989-ben Joseph Kádárral is felvettem a kapcsolatot, rendeztem neki egy elektrográfiai kiállítást, és sokat beszélgettünk a tervemről. 1990-ben közösen létrehoztunk egy alapítványt, amely a Nemzetközi Grafikai Biennálénk támogatására volt hivatott. Megismertem Dárdai Zsuzsáékat, és az Árnyékkötőknek is rendeztünk kiállítást. Köztük megismertem Haász Ágnest is, és szerepelt néhány általam szervezett kiállításon nálunk, és külföldön. A biennáléra már a kezdetektől rendszeresen meghívtam komputergrafikusokat és más elektrográfiai műveket alkotókat, Miskolcon ennek hatására fogadták be később az elektrográfiai alkotásokat is. A biennálék művészeinek a kiválasztása miatt kezdtem el komolyan foglalkozni a grafikának ezzel az új területével és alkotóival.
2. Hogyan határoznád meg az elektrográfia fogalmát?
Minden olyan műalkotás, amely valamely elektromos-, sokszorosító-, video- és digitális technikával jön létre és a technikai eszközök nyomhagyási, grafikai vagy más, tisztán vizuális képalkotó sajátosságain, valamint lehetőségein alapul, valamint az alkotója ugyanúgy jelzi a munkáját, mint az egyedi vagy sokszorosító grafikát, vagy más egyedi művészeti alkotást.
3. Miért szereted ezt a műfajt?
Izgalmas, kiapadhatatlanul sokféle, a technika fejlődésével folyamatosan szélesedik a benne rejlő művészeti kifejezés lehetősége és kreativitásra, gondolkodásra serkent.
4. Milyen szerepet tölt be az elektrográfia a hazai művészeti szcénában?
Egyre nagyobbat, de nagyon minimális, kialakulatlan az intézményi háttere, pl. nincs még elektrográfiai múzeum, nincsenek olyan galériák, amelyek ezekre a művekre specializálódnak, egyáltalán, egy-két művész alkotásain kívül a kortárs galériák egyáltalán nem foglalkoznak ezekkel a művekkel. Jó, hogy van MET Galéria, de nem ártana, ha nagyobb lenne, központibb helyen lenne, és lenne a fenntartására és a működtetésére, valamint a feldolgozására és az eredmények terjesztésére rendszeres támogatás.
5. Létezik-e különbség a digitális és a hagyományos módon létrejött műalkotások befogadása között?
Nem létezik különbség a befogadásban, csak az értékelésben. A képzőművészeti alkotás az képzőművészeti alkotás, és nem más, viszont itt tudni kell, hogy melyik technikának mi a sajátossága, hogy legyen mihez mérni egymást és a hagyományos médiumokkal készült műveket.
6. Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja?
A megalakulásától kezdődően.
7. Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?
Friss, dinamikus csapat, sok kiállítást szervez, gondoskodik azok dokumentálásáról is, pl. katalógusokat ad ki, videofilmeket készít a kiállításokról, rendezvényekről, és a honlap is napra kész. Az is nagyszerű, hogy elvár egy szintet a tagoktól, így vannak belső pályázatok is.
8. Melyek a legfontosabb írásaid ebben a témakörben? Hol olvashatjuk el ezeket?
A Grafikai művészetek mesterei- nemzetközi grafikai biennálé 10 katalógusában, amiket én készítettem, külföldi biennálék katalógusaiban, néha egy-egy külföldi és hazai művészeti folyóiratban
Kedvelt elektrográfiai műalkotása:
Alexandra Haesecker (CA): A botanikus lánya, 2019-2020.
komputergrafika installáció, mérete: 35 m2
2020-ban támogatta a MET Galéria kiállításait, katalógusát (2018. évi) és a szakmai rendezvényeit.
2023-ban a MET működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.
