

Megnyitó: 2021. június 21., hétfő, 18 óra
A kiállítást megnyitja: Schneller János művészettörténész
A kiállítás kurátora : Dr. Bordács Andrea tanszékvezető
Frissítő
Az ELTE SEK Vizuális Művészeti Tanszék hallgatóinak kiállítása
(Felde Virág, Horváth Máté, Kiss Bence, Nyerges Kincső, Sáray Panna, Vígvári Virág)
MET Galéria, 2021. június 21-július 8.
A Frissítő című kiállítás olyan fiatal alkotók munkáiból mutat be válogatást, akik a műveiket, legalábbis ezeket digitális eszközökkel készítik. Ugyan az eszköz ugyanaz, de nagyon különböző szemléletű munkákat mutatnak be. Nyerges Kincső digitális festményt, Kiss Bence és Felde Virág digitális grafikát, Vígvári Virág digitális fotómontázst, Horváth Máté és Sáray Panna pixelgrafikát készít. A cím egyaránt utal az újabb generációra, az üdítő munkáikra és a számítógépes frissítésre.
Téma szempontjából is változatosak Van, aki egészen privát élményeit transzformálja képpé, mint Vígvári Virág az Alvó önarcképével és Nyerges Kincső az étkezési zavarait a saját testén keresztül szemlélteti, Kiss Bencét a streetfotók nyomán az emberi viszonyatok, Sáray Pannát a környezetszennyezés foglalkoztatja, Felde Virágot a jól ismert látványok újragondolása, és végül Horváth Mátét az újabb a kort kifejező jelképeket és a kor ikonográfiája.
Ebből is látható, hogy önmagában a médium nem meghatározó, akár azt is mondhatjuk, hogy a médium nem üzenet.
FELDE VIRÁG Képzavar I-III.
Munkáival a világ jól ismert, emblematikus épületeire reflektál. A Képzavar című sorozatában Párizs három híres nevezetességét idézte meg: az Eiffel tornyot, a Pantheont és a Sacré Coeur bazilikát. Felde Virág nézőpontja klasszikus maradt, megőrzi a jól ismert kontúrokat és formát, ám a szemszöget próbálta megváltoztatni. Az épületek az egymásra sokszorosítása által kelnek életre. Célja, hogy kizökkentse a közönséget a megszokottból, hogy megálljanak és keressék azt, amit már ismernek.
HORVÁTH MÁTÉ Fáraó
Horváth Máté szerint a 20. századra kiüresített ideológiák, jelképek és istenek helyére új eszmékre és új messiásokra van szükség, és az ezekkel járó régi ábrázolásokból táplálkozó, de új ikonokat és szimbólumokat a középpontból kiindulva spontán, körkörösen építi fel a rajzaimban, tükrözéssel, másolással sokszorosítva a formákat. Így jött létre a jelentésnélküliség istensége, egy fáraó, aki a vizuálisan gazdag megjelenése ellenére nem hordoz semmilyen mögöttes gondolatot, nélkülöz minden koncepciót és bármit, amit valaha ember fontosnak hitt. A körülötte bővülő légüres tér magába szippant és csírájában folyt el akármilyen jóhiszemű kezdeményezést vagy gonosz tervet. Semmi sem az, aminek látszik, az egyértelműnek ható ábrák az újbeszél analógiájára változnak tetszés szerint. Saját bevallása szerint megismételni, hasonlót létrehozni nem tud, amióta a spontaneitást abszolút kivezette az életéből.
KISS BENCE: Anonim képkockák
Kiss Bence sorozata az emberi pillanatok személytelen megörökítéséről szól. A valóság fényképekké, a fényképek pedig fekete-fehér, digitális rajzokká redukálódnak benne. A saját fotói alapján készült sorozatban a képeken látható emberek felismerhetetlenek, arctalanok maradnak a szó szoros és átvitt értelmében is. A fotók eltérő helyeken és időben készültek, a valóság ilyen szimplifikált
leképezése által mégis egy térbe kerülhettek a rajzolt alakok. A munkák sorrendje felcserélhető, de a rajzok kombinálhatóak is. E műveletek által új narratívák és szituációk alkothatók.
NYERGES KINCSŐ: My Body is Fucking Art
A test betegségei, az étkezési zavarok témája hatalmas tabunak számít még ma is a közbeszédben. Nyerges Kincső mnkája (mely egy három részből álló digitális festmény sorozat) e két témát foglalja magába, ezenbelül kifejezetten az étkezési zavarokkal küzdő szubjektum testképére koncentrál. Az alkotó szándéka, hogy a munkával kilépjen a komfortzónájából, egy számára biztonságos módon, mivel olyan médiumot alkalmazott, melyet jól ismer. A művek modellje az alkotó. Övé a test, a leletek és a kis irományok is, melyek segítik a munkák megértését, s megadják azt a hangulatot, melyet önmagában a festmény nem képes átadni. Egyfajta kötelességének tekintettem, hogy a témában való tapasztalatát továbbformálja egy alkotófolyamattá, s egy kész művé. A My Body is Fucking Art sorozat egyszerre egy befejezett, de ugyanakkor befejezetlen önterápia.
SÁRAY PANNA A kémények is oxigént termelnek
Sáray Panna A kémények is oxigént termelnek sorozatát a gyárvárosok épületegyüttesei ihlették, illetve azok egységessége, mivel távolabbról szemlélve nincs közöttük különbség. Ahogy a kémények átírják a természetes tájat és formálják át az ipar arculatára, Sáray úgy használta fel ezeket a formákat és rejtette el önmagukban azok sokszorosításával. A megépített cégek, az újabb és újabb üzemek kialakítása és a természeti területek elfoglalása mind-mind ugyanazt eredményezik. Az ismétlődő formák így válnak a hibák szimbólumává, melyekbe folyton beleesünk a környezet és saját egészségünk kárára.
A megszokás hatalma nem mindig engedi, hogy ezeket a visszataszító épületeket meglássuk és elgondolkodjunk: ez így biztos jó? Témái és címválasztása is ezt foglalja magába. A hamis kijelentés megteremti a kérdőjel hiányát, ami így a közönségben jelenik meg.
VÍGVÁRI VIRÁG Önarckép alvás közben
Az Önarckép alvás közben egy digitális fotómontázs. Az alvás egy hétköznapi pillanat, mégis rejtélyes és rengeteg kérdést vet fel. Vajon mi történik a testünkkel mikor a tudatunk nincs jelen? Ezek mellett azt sem tudhatjuk hogyan nézünk ki, milyen grimaszt vág az arcunk. Csukott szemmel sosem láthatjuk magunkat, Vígvári Virág önarcképe mégis egy ilyen pillanatot ragad meg. Az alvás egy nagyon intim s bensőséges pillanat, ilyenkor sebezhetők vagyunk és védtelenek, ugyanakkor az ágy melege a biztonság érzetét nyújtja, ahogy a takaró a bőrünket melegíti, mintha egy ölelésbe burkolódznánk. Alvás közben nem érdekel minket mások véleménye, nem aggódunk a kinézetünkön, testi hibáinkon. A képen látható gyűrött reggeli ágytakaró és a csupasz bőr ezt az intimitást hangsúlyozza még inkább kiemelve a kép közepén az alkotó, aki az alvás állapotában lebeg. Az összegubancolódott fülhallgató saját zavaros elméjére reflektál, arra, hogy milyen nehéz elengednie az aggodalmas gondolatait az elalvás pillanatában. Azt a rossz szokást idézi, hogy a pihenés előtt is a telefont nyomkodva egy nagy adag információ áradattal terheljük le magunkat a közösségi médiák által. Hogy a folyamatosan zümmögő gépek lehetetlenné teszik a valós csendet.
(Bordács Andrea)
A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ és a MANK közös szervezésében megrendezett Cirkusz / Művészet / Alkotás című kiállítás II. helyezettje lett Németh "kassa"Gábor.
Díjazott műve: ANALOCOLORENTUM - A jóindulatú gömbvillám ... 2020.
fém, üveg, elektronika, 40x40x50 cm
Gratulálunk a díjához, további sikereket kívánunk a művésznek.
A JA32 Fényes és sötét című kiállításunk, a IX. kerületi Dési Huber István Művelődési Házban véget ért.
Méltó befejezésnek tekinthetjük Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos szerzőpáros írását a tárlatunkról, mely az alábbi linken olvasható:
http://tiszatajonline.hu/?p=138678
Magyarországi Alkotótelepek és Symposionok Társasága
ÁRADÁS című vendégkiállításának online megnyitója a MET Galériában:
2021. május 25. (kedd), 19 óra.
A kiállítást megnyitja: Jónás Péter DLA képgrafikus
A kiállítás megnyitója online megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=psQtUhls82s&t=1s
A kiállítás személyesen is látogatható az alábbiak figyelembevételével:
A kiállításra jelenleg csak a COVID-19 ellen védett személyek (védettségi igazolvánnyal) léphetnek be. Ajánljuk és köszönjük, ha egymásra ügyelve továbbra is MASZKOT VISELNEK a zárt térre való tekintettel és más látogatóktól legalább 1,5 méteres távolságot tartanak.
Kurátorok: Paczona Márta, HAász Ágnes
Grafikai tervezés: Albert Judit
A kiállítás megtekinthető: 2021. május 25 – június 16. között,
szerdán és csütörtökön: 15-18 óráig.
A Magyar Elektrográfiai Társaság kiállítása: Fényes és sötét - József Attila emlékkiállítás
A 2005-ben Ferencvárosban életre hívott kiállítás rövid idő alatt vándorkiállítássá nőtte ki magát. Galériák, iskolák, művészmozi, művelődési központok, külföldi Magyar Házak, intézetek mutatták be a tárlatot, ami most ismét visszatér Ferencvárosba. A kiállítás címe: „FÉNYES és SÖTÉT” József Attila tragikus személyes sorsa és költészetének géniusza között feszülő disszonanciára utal. A kiállításra eredetileg 32 képzőművész alkotta meg 2-2 munkáját diptichon formájában. Jelen kiállításon ebből a képanyagból látható válogatás, 24 művésztől.
A kiállítás itt megtekinthető:
https://www.youtube.com/watch?v=uRBLWJaomFE
Együttműködő partnerek
Médiapartnerek